Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


VEGETÁRIUS TÁPLÁLKOZÁS - A FEHÉRJÉK MAKROTÁPANYAGOKRÓL

2008.11.24

A FEHÉRJÉK
A fehérjék is a makrotápanyagok, azaz energiát adó tápanyagok közé tartoznak.
A fehérjék a sejtek építőanyagai. A vékonybélben aminosavakká bomlanak. A sejtek az aminosavakból a saját szükségleteiknek megfelelő, testazonos fehérjéket építenek fel. Ha testidegen fehérjék jutnak a szervezetbe, súlyos allergiás reakciót váltanak ki. A testidegen fehérjék a gyulladt – kilyukadt – nyálkahártyákon át juthatnak be, a légutak nyálkahártyáin át asztmát, szénanáthát okozva, vagy a gyulladt bélnyálkahártyán át, csalánt, bőrbetegségeket, hasmenést okozva.

A fehérjékkel kapcsolatos egyik tévhit a szükséges mennyiséggel kapcsolatos. Mivel a bejutott fehérjét alkatrészeire bontja a szervezet, csak a sérült, vagy hiányzó, szükséges fajtájú aminosav pótlása szükséges, ami jóval kevesebb, mint a szervezet teljes fehérje-igénye. Úgy lehet elképzelni, mint a Legó játékot, az elemeket szétszedve mást-mást építhetünk belőle. Egyik-másik elem feleslegessé válhat, vagy hiányozhat.
A fehérje emésztése az egyik legenergia-igényesebb folyamat, tehát ha felesleget viszünk be, fáradtabbak, energiátlanabbak leszünk.
Ráadásul a felesleget valahogy el is kell távolítani. A felesleges fehérjebevitelkor nő a szervezet foszfortartalma, ezáltal savasodása is. A felesleget pedig trikalciumfoszfát formájában tudja kiválasztani, ami három szükséges kalciumot visz el egy felesleges foszforral. A fehérje bontásakor húgysav is keletkezik, ami felesleges mennyiségben esetleg nem tud kiürülni, és lerakódik a szervezetben, köszvényt okozva. A fehérje bomlástermékek lerakódása a szervezetben fontos táptalaja a daganatoknak. Ezért is ajánlott daganatos diétaként a fehérjehiányos táplálkozás, mert az megszünteti az ilyen „lerakatokat”, a daganat anyagaiból próbál építkezni.
A húsevés (állati fehérjék) betegségei: a köszvény, vesekő, szív- és érrendszeri problémák, székrekedési hajlam. Azoknál a népeknél, népcsoportoknál, ahol nem fogyasztanak húst, sokkal alacsonyabb a rák előfordulási aránya, a magas vérnyomás, és a ko-leszterin lerakódás.
ÁLLATI, VAGY NÖVÉNYI FEHÉRJE?
Az állati fehérje – húsfogyasztás – ellen elég sok érv szól.
1/ Gazdaságossági érv
Egy kiló hús előállításához több kiló növényi anyag (gabona, széna, stb.) felhasználása szükséges. Ezzel a növény-mennyiséggel több embert lehetne élelmezni.
A legjobb a mutatószáma a baromfinak, (1:2-3) legrosszabb a juh, kecskeféléknek (1:9). Olyan helyen, ahol nincs emberi fogyasztásra alkalmas növényzet, lehet létjogosultsága a kecskefélék tenyésztésének.
2/ Lelkiismereti érv
Az állatok társaink, - „egy vérből valók vagyunk, Te, meg Én.” – szintén lelkes élőlények. Sok vallás tiltja bármely élet elpusztítását. Ahol engedélyezik, ott az alacsonyabb rendű állatok fogyasztását ajánlják. (csiga, rák, hal)
3/ Biokémiai indok
Az állatok lemészárlásuk alkalmával stresszes állapotba kerülnek, a szervezetük a „küzdj, vagy menekülj” hormont lövelli szét egész testükben. Mi ezt elfogyasztjuk. Agresszivitás, feszült stresszes állapot lehet a következménye. Régebben élő népek, és a ma élő „primitív” népek csak ünnepeken fogyasztanak húsfélét. Akkor is bizonyos rituálék övezték az állatok stresszmentes „feláldozását”.
Újabban a tartási körülmények okozta elváltozások is előtérbe kerülnek.

És egy hivatalos érv a húsfogyasztás mellett: az esszenciális aminosav tartalom.
A zöldségek fehérjéi nem tartalmazzák a szervezet számára szükséges valamennyi esz-szenciális aminosavat. Az állati eredetű fehérjék aminosav-összetételéhez a szójafehérje áll a legközelebb. A szója szárazanyag-tartalmának 39 %-át, a lencsének 28 %-át, a borsónak 25 %-át, a babnak 24 %-át teszik ki a fehérjék.

Ezzel szemben: A köles teljes értékű fehérjeétel, minden esszenciális aminosavat tartalmaz! Vegetárius táplálkozásnál nélkülözhetetlen! Kölesből egy csészényi biztosítja a teljes napi fehérjeszükségletet. Ráadásul lúgosító hatású, ami az elsavasodott szervezet egyensúlyát segít helyreállítani.

A gombák fehérjéjének kiváló a biológiai értéke, nagyon jól emészthető.
A gombák – a különböző zöldségfélékhez hasonlóan – a purinszegény élelmiszerek közé tartoznak. Emiatt is igen hasznosak egyes anyagcserezavarok kezelésekor javasolt diétás ételekbe, például köszvényben szenvedő betegek számára. Jellemző, hogy a gombákban nincs keményítő, ezzel szemben annál több mannitot tartalmaznak. A mannit egy cukorféleség, amely különösen az Ótestamentumban említett mannában fordul elő. Főleg a cukorbetegek számára alkalmas cukorpótló. A mannit a cukornál sokkal lassabban szívódik fel, a vérben nem emelkedik a cukorszint. Egy cukorbeteg tehát elfogyaszthat akár 20 dg friss csiperkét anélkül, hogy azt be kellene számítania a napi diétájába. A gombák nyers rostja igen sok hemicellulózt tartalmaz, mely hamar a jóllakottság érzését is kelti. Ez nagyon előnyös a túlsúlyosak étrendjének tervezésekor. Gyarapítja a széklet tömegét, és gyorsítja a táplálék áthaladását a bélcsatornán, ezzel csökkenti az emésztőszervi rákok kialakulásának veszélyét.

A hüvelyesek, - bab, borsó, lencse -, jó növényi fehérjeforrás.

A virágpor joggal minősül szupertápláléknak, mert a rostok kivételével mindent tartal-maz, ami az élethez szükséges. Legfőbb értékét az aminosavak, a fehérjék alkotóelemei jelentik, ugyanis a pollenekben a 22 ismert aminosavból 20 félét találha-tunk meg.

Egyik érv a húsnélküli táplálkozás ellen, hogy az fehérje- illetve vashiányos állapot előidézője lehet. Renzenbrink, a híres táplálkozáskutató antropozófus orvos válasza:
„A teljesértékű fehérje, az ásványi elemmel, kiváltképp a vassal összekötve aktiválóan hat az ember anyagcseréjére. Ideális összetételben ez a gabonában található meg. A gabonafehérje jóval előnyösebb, ha zöldségfehérjével egészítjük ki.”


Ha étrendünket kiegészítjük joghurttal, kefirrel, olajos magvakkal, hüvelyesekkel, gombával, ha teljes értékű fehérjéhez juthatunk a növényekből is, nincs szükségünk feltétlenül az állati fehérje fogyasztására.

A kutatások azt erősítették meg, hogy a hús a jelenlévő zsiradékkal együtt fogyasztva okozza a legtöbb problémát.
A hús emésztésekor trombózist-, rákot-, és prosztaglandint generáló gyökök keletkeznek, de ezek csak zsiradék jelenlétében aktiválódnak.

NÖVÉNYEVŐK LENNÉNK?
Az, hogy növényevő típusúak vagyunk, az tévhit. A növényevő állatok bélcsatornája hosszabb, hogy a lassabban bomló cellulóztartalmú növényi részeket is le tudja bontani, valamilyen előemésztési lehetősége van (pl. begy, vagy bendő, kérődzik, stb.), az embernél ilyen nincs. Ugyanakkor a ragadozók bélcsatornájához sem hasonlít az emberé. A ragadozóké rövid, gyomorsavuk sokkal erősebb, a húsbontás-szétmarás miatt, valamint fogazatuk és tépésre alkalmas, másmilyen.
Az ember tápcsatornája leginkább a majoméhoz hasonlít. A majmok gyümölcsöket, rügyeket, leveleket, magvakat fogyasztanak, ritkán madártojást, apróbb férgeket, kukacokat, csigákat, mintegy étrend-kiegészítésként.

Tehát vegyes, vagy inkább növényi étrendhez alkalmas a tápcsatornánk.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.