Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MIVEL ETETNEK BENNÜNKET? KERÜLENDŐ ÉLELMISZEREK - GÉNMANIPULÁLT, ADALÉKANYAGOK...

2008.11.21

KERÜLENDŐK,  AZ ÉTRENDÜNKBŐL SZÁMŰZENDŐK


GÉNMANIPULÁLT ÉLELMISZEREK

A géntechnológia az élő szervezetek genetikailag történő módosításának módszere, melyre jelenleg a világ több országában szabadalmi oltalom vonatkozik. A gének manipulálhatósága számos izgalmas új lehetőséggel kecsegteti az emberiséget, mint pl. a hibás ún. vörös emberi gének kijavítása. Gyógyászati génmanipulációk egész sora teremthetne új korszakot az emberiség számára egy egészségesebb világban. A baj csak az, hogy a gyógyszeriparnak óriási anyagi érdekei fűződnek az ez irányú kutatások hátráltatására. Helyette viszont aggasztó módon a génmanipuláció káros oldala kerül mindinkább előtérbe. Növényi és állati gének manipulációjával számos ijesztően veszélyes "terméket" állítanak elő. Az állatokkal kapcsolatos kísérletek is rendkívüli aggodalomra adnak okot.

Nagy-Britanniában a leedsi egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a GM-tápból a módosított gén beépülhet-e a szarvasmarháknál a bendőbaktériumokba. Bár a táp rövid ideig tartózkodik az állat bendőjében, a genetikai módosulás bekövetkezett. Így, ha a GM takarmányban antibiotikumnak ellenálló gén volt, akkor az a kérődzők bendőjében élő baktériumokat is ellenállóvá tette. (Forrás: FEMS Microbiology Letters, 191)
A GM burgonyát tartalmazó tápon tartott patkányok gyomor- és bélfalának szövettani vizsgálatakor pedig kiderült, hogy a karfiol mozaikvírus genetikai módosításban használt génjének hatására a sejtekben felgyorsult a sejtosztódás, ami vastagbélrák kifejlődéséhez vezet. (Forrás: Lancet, 354)

Az MTA Növényvédelmi Kutatóintézeténél dolgozó Székács András például úgy találta, a Bt-kukorica 1500-2000-szer annyit termel a kukoricamolyt elriasztó toxinból, mint amennyit a gazdák az azonos hatóanyagú Dipel növényvédő szerrel engedélyezetten kipermetezhetnek. Az intézetben dolgozó Darvas Béla kutatási eredménye szerint a Bt-kukoricafajták hatékonysága gyorsan csökkenhet, tíz nemzedék alatt a toxinra rezisztens törzsek fejlődhetnek ki.
http://www.nibiru.hu/cikkek/atvett/engdahl.htm

A HÁROM FEHÉR GYILKOS
A fehérlisztet, fehércukrot, és a sót tisztelik ezzel a kifejezéssel. Sok betegség okozói, üres anyagok, kerüljük fogyasztásukat. A megfelelő helyen még említést teszünk róluk.
A fehér cukor erősen savasít, oxigénszegény környezetet teremt maga körül, gyengíti az immunrendszert.
Minél kevesebb sót fogyasszon, mert a só megnöveli a kalciumveszteséget a vesék ingerlésén keresztül.

TERMÉSZETELLENESEN TARTOTT ÁLLATOK
Az állategészségügyben is megállapították, hogy a nagyüzemi tartásban nevelt szárnyasok a tojásból való kibújástól számított 42 napig, a levágási súlyuk eléréséig valamennyien leukémiások lesznek, legyen az csir-ke vagy pulyka. Ezen állatoknak folyamatosan, mester-ségesen szabályozzák, „adagolják” a fényt, és 3 nap alatt 4 napot élnek. A világításhoz és az etetőautomatákhoz árnyékolatlan vezetékekben folyik az áram. Így a szárnyasok teljes életüket elektromos és mágneses térben töltik, amelyhez nem szokott házzá a szervezetük.

MIVEL ETETNEK BENNÜNKET?
Ezt a cikket a www.feherhollok.hu honlapról vettem át, nagyon megszívlelendőnek találtam. Saját tapasztalataim is alátámasztják az itt olvasottakat.
Halál a konyhában (Német könyv alapján)
Mivel etetnek bennünket?
Anabolikus szteroidok, antibiotikumok, nyugtatók és neuroleptikumok a húsban, foszfát, glutamát, nitritek és kátrány a húskészítményekben, ipari oldószerek és nehézfémek a tojásban, növényvédő szerek és mikotoxinok a tejben - egy nemrégiben megjelent könyv szerint ezek kényszerű velejárói a nagyüzemi állattartásnak: az olcsó húsnak nemcsak híg a leve, de mérgező is lehet. A kiadó megpróbált utánajárni a magyar helyzetnek, de ellenállásba ütközött.

"A nagyüzemi, intenzív állattartás elsősorban sokat akar termelni, és ehhez tiltott hozamfokozókat használhatnak. Ezért vannak ezek a húshegyek, amiket aztán át kell címkézni. Az éri meg az állattartóknak, ha minél rövidebb idő alatt, minél kisebb helyen, minél több húst tudnak termelni. De az állatok ezt nem biztos, hogy kibírják, ezért szükség van más típusú gyógyszerekre is. Azt szerettük volna megtudni, hogy ezekből mit mérnek és mennyit találnak Magyarországon az élelmiszerekben. De nem sikerült." - mondta Benda Judit, a kiadó vezetője az Indexnek.

Szteroidok az istállóban
Németországban az 1970-es években tetőzött a háziállatok doppingbotránya: újabb és újabb leleplezések bizonyították, hogy a nagyüzemi hízlaldákban a sportolók által használatos anabolikumokhoz hasonló szereket használnak "hozamfokozóként", méghozzá ipari mennyiségben. A takarmányba kevert vagy beinjekciózott hormonkészítmények segítségével 30 százalékkal nagyobb húsmennyiség érhető el 15 százalékkal kevesebb takarmánnyal, az elvileg vényköteles szerek feketekereskedelmére jól kiépült terjesztőhálózatok működtek, a bombaüzletben állatorvosok is részt vettek. ……
1990-ben a müncheni élelmiszer-felügyelet így foglalta össze a helyzetet: "Az illegális hormonüzlet új hatóanyagokat vetett be. Többféle hatóanyagot kombinál, hogy ezzel az egyes szerek kimutathatóságát nehezítse, és az ellenőrzés jelenlegi formája mellett már csak akkor lehet a visszaéléseket felfedezni, ha az adagolásban nagyon is jártas tenyésztők véletlenül hibát követnek el."

Antibiotikumok és nyugtatók
A hozamfokozó nemi hormonokon túl másféle szerek is megjelentek az állat-egészségügyi feketepiacon: 1987-ben például az eredetileg asztma ellen kifejlesztett bé-ta-agonisták, amelyek hatására a hízóállatok húsa a pi-ac által elvárt szálkás, sovány lesz. De kimutattak pajzsmirigygátlókat is, amelyek ugyan drámaian növelik az elérhető hozamot, ám püffedtté, vizenyőssé teszik a terméket. A sertéseknek a stressz leküzdésére mellékvesehormonokat, az intenzív tartással megszaporodott fertőzések leküzdésére antibiotikumokat adagolnak - becslések szerint a világ antibiotikum-termelésének fele injekció, vagy takarmány formájában haszonállatokba jut.
Az antibiotikumok és a különféle hormonok mellett a pszichofarmatikumok is felbukkantak a nagyüzemi állattartásban: a hízóteljesítmény és a stressztűrő képesség növelésére nyugtatók, sőt az embereknél a pszichózis leküzdésére használt neuroleptikumok, illetve a magas vérnyomás és a szívritmuszavarok kezelésére használatos bétablokkolók is megjelentek az intenzív tartású haszonállatok menüjén. Az alkalmazott készítmények egy része jogilag tiltott szer, tehát egyáltalán nem adható, más részüknél várakozási időket ír elő a törvény, ezek azonban a vágóhídra szállítás előtt benyugtatózott sertések esetében biztosan nem betarthatók.
Műtrágya és ipari aromák
A kérődzők takarmányába nagyüzemi körülmények között fehérjepótlóként olcsó, műtrágyázásra használt karbamid kerül, amit a bendő baktériumflórája fehérjévé alakít, ezzel egynegyed részben megspórolható a drága fehérjetakarmány. Ugyanakkor a karbamid túladagolása mérgező, és még az alkalmazott dózis is gátolja a pajzsmirigyműködést, vagyis vizenyős lesz tőle a hús. De próbálkoztak a sertéstrágya és a marhák vágása után visszamaradt emésztetlen gyomortartalom takarmányként történő hasznosításával is. A bizarr alapanyagokat takarmányaromákkal teszik fogyaszthatóvá az állatok számára.
A szintetikus aromák hatalmas karriert futottak be az élelmiszeriparban: amióta a malactáphoz aromákat is adnak, jóval hamarabb le lehet őket választani az anya-tejről, így hamarabb kaphatnak hozamfokozókat is. En-nek érdekében a kocát is aromával dúsított táppal ete-tik, ami átkerül a tejbe, így az ízét megkedvelik az új-szülött malacok. …

Vízkötők a felvágottban
Az adalékanyagok használata elképesztő mértéket öltött a felvágottak, kolbászok, szalámik készítésében is. Színstabilizálók, ízfokozók, antioxidánsok, gyorsérlelő szerek, pác-só, emulgeálószerek kerülnek a futószalagon gyártott termékekbe. A húsrész az állat szinte minden belsőségét tartalmazhatja, például a kenőmájas háromnegyedét sertésszalonna, sertésköröm és sertésfej adja, és 10 százalék csontot is bele lehet darálni.
Az emulgeálószer bőrkéből, körömből, zsírból és vízből készül. Ha fagyasztott húsból lesz a felvágott, foszfátot is adnak hozzá, mert megköti a vizet és szebb színt biztosít. A foszfát citráttal helyettesíthető, de vízkötő ha-tású a glutamát is, amely ízfokozóként is használatos, és elnyomja a kellemetlen mellékízeket. A glutamát túladagolását kínaiétterem-szindrómának nevezik: zsibbadással, hasfájással, heves szomjúsággal járó rosszullétet okoz.
A pác-só nagyobb részben konyhasóból, kisebb részben nátrium-nitritből áll - ez utóbbi szép piros színt kölcsönöz a húsárunak, viszont mérgező. Korábban tömeges mérgezéseket okozott, ezért egy időben teljesen be is tiltották; jelenleg fél százalék lehet belőle a nitrites pác-sókban. De még ez a mennyiség is elég ahhoz, hogy kiváltsa a "hotdogfejfájásnak" nevezett allergiás rohamot. A nitrit a húsban erősen rákkeltő nitrózaminokat hozhat létre, az átpirosított felvágottak harmadában találnak nyomokban ilyen anyagokat.

Rákkeltő gyorsfüstölés
A nitrózaminok keletkezését a hőkezelés is elősegíti: felszaporodnak például, ha a nitrittel átpirosított húsárut, a kolbászt megsütjük, de hőkezelésnek számít a régebben hosszan, 2-6 hétig tartó hideg füstölést ipari környezetben felváltó forró füstölés is. A 60-90 fokos hőmérséklet és a töményebb füst hatására néhány órára rövidül a füstölés időtartama, és megspórolható a száradási súlyveszteség.
Tehát a termék vizes marad, és a forrón füstölt hústermékekbe sokkal több rákkeltő kátrányanyag kerül a füstből. Bizonyos füstölők tiltott anyagokat, például gumiabroncsot is izzítanak - ez tovább gyorsítja az eljárást, a kátránytartalom azonban még magasabb lesz tő-le. A füstölésnek kidolgozták egy teljesen füstmentes változatát is, az úgynevezett folyékony füst olyan por, amely a termékbe keverve füstölt ízt kölcsönöz.
A húsiparban használatos "technológiai segédanyagok" listája a végtelenségig folytatható: tartósítószerek (például az aluminium-szulfát, a karboxi-metil-cellulóz, a kálium-szorbát, a benzoésav vagy a glyoxal), húspuhítók (papain, ficin, bromalin), antioxidánsok, cukor és így tovább. Még terjedelmesebb az adalékanyagok káros mellékhatásainak listája: idegrendszeri és emésztőszervi megbetegedések, rák, allergiás rohamok. …..”


EGYÉB…
A túlzott fogyasztás az alábbiakból is kerülendő.

Alkohol: káros a csontképző sejtekre, túlzott fogyasztása májkárosodáshoz vezet, a kalciumfelszívódás zavarával jár, csontritkulás a következmény.

Kakaó: nagy mennyiségben fogyasztva kalcium-tolvajnak tekinthető.

Koffein: fokozza a kalcium szervezetből való távozását. A sötétre főzött tea, a feketekávé, a kóla túlzott fogyasztása is csontritkuláshoz vezethet. A kóla rendkívül magas savas kémhatással rendelkezik.

Sajnos, tudjuk még folytatni.......

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Budapest

(Wolf Károly, 2013.03.03 22:28)

A só- víz háztartás egyensúlya a mérgező anyagok kiválasztását teszi lehetővé.
Ha túl kevés jó sót fogyasztunk, nem leszünk szomjasok, így kevés vizet fogyasztunk. A napi minimális vízfogyasztás: 2-2,5 liter ivóvíz.