Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A KOLESZTERIN, A ROSTOK, A ZSÍROK KAPCSOLATA

2008.12.16

A KOLESZTERIN
A koleszterin elősegíti a zsírok felhasználását. A sokat szidott koleszterin csak akkor káros, ha túlságosan sok van belőle. Akkor felelős az érelmeszesedésért, a szívrohamokért, és még sok betegségért.
De ugyanakkor nélkülözhetetlen az egészségünkhöz.

A szervezet koleszterinszintjének legalább két-harmada a májban és a bélben képződik, mennyiségének semmi köze az elfogyasztott élelemhez.

A koleszterin megtalálható az agyban, a mellékvesében, az idegrostok hüvelyében, burkában. A bőrben az ultraviola sugárzás hatására a nélkülözhetetlen D-vitaminná alakul. A koleszterin segíti a szénhidrátok anyagcseréjét. Elsődleges forrása az életfontosságú mellékvese-szteroid hormonoknak, mint a kortizonnak és a nemi hormonoknak.

A koleszterin viselkedése attól függ, hogy milyen fehérjéhez kötődik. (LDL, VLDL, HDL)
A HDL , „jó koleszterin” főleg lecitint tartalmaz, amely feltöri a koleszterint, és így könnyen szállíthatja a vérrel anélkül, hogy eltömeszelné az artériákat. Ez a fajta koleszterin általában 20%-ban van jelen szervezetünkben. Minél magasabb ez az érték, annál kisebb az esély arra, hogy a szívbaj tünetei kifejlődjenek. A tojás lecitint is tartalmaz, ami elősegíti a zsírok felhasználását, növeli a HDL-szintet!

A koleszterin áttételesen segíti a zsíremésztést.
A zsíroknak a bélfalon kellene felszívódniuk. A rövid és közepes szénláncú zsírokkal nincs is semmi probléma. A hosszú szénláncúak viszont segítségre szorulnak. Itt jön be a képbe a koleszterin, a máj epesavat készít belőle. Ez az epesav segít átjutni a bél-bolyhoknál a zsírnak, majd az epesav epesóvá alakul, és normál körülmények között kiválasztódik, kiürül.
Ha gátolt a kiválasztódás, akkor a vérárammal visszakerül a májba, az újra fel tudja használni, de így nem újabb koleszterint fog felhasználni, tehát annak a szintje megnő.
Ráadásul közben – ha a belekben rossz körülmények fogadják, rákkeltő anyagokat termelhet. Ha a máj, az epe jól működik, és a belekben van elég rostanyag (ballaszt), akkor gond nélkül eltávoztatható az epesav, és normál értékű lehet a koleszterin.
Lényeg, hogy ne álljon fel a ballasztanyagok hiánya és a túlzott hosszú szénláncú zsírbevitel egyidőben és tartósan. A tejzsírban és olajokban előforduló rövid- és közepes szénláncú zsírok ebben a „rákkeltő” folyamatban nem vesznek részt. Ezek közvetlenül a bélsejtekbe juthatnak be, onnan pedig egy fehérje segítségével lépnek be a véráramba.

Minél kevesebb koleszterin van az epeutakban és az epehólyagban, annál kisebb az epekövek kialakulásának esélye. A koleszterinszintünk helyes szabályozásához jól működő májra és epére van szükségünk. Ennek egyik fontos gyógynövénye a retek.
A retekfélék gyógyító hatása a bennük található kéntartalmú illóolajjal magyarázható, amely rafanolt és glukorafanint tartalmaz. A reteknek az epére és a májra gyakorolt kedvező hatása indirekt, ugyanis a bélre gyakorolt hatáson keresztül érvényesül. Stimulálja a vékonybél izomzatát, ezáltal az emésztési folyamat felgyorsul. Erősíti a vékonybélben lévő hasznos baktériumokat, az ártalmasak szaporodását pedig gátolja. Ezekből adódóan az epeutakra egyfajta szívó hatás összpontosul, ennek eredményeképpen passzív módon tisztul meg a szervezet, az epeutak krónikus megbetegedése miatt állandóan duzzadt máj terhelése pedig csökken.
TUDJA-E?
Az egyénre jellemző koleszterin-érték a gyermek 3, - más forrás szerint 6 – éves koráig alakul ki. Ezért nagyon fontos a csecsemő, és a kisgyermek helyes táplálása. Csecsemőként anyatejes, később zöldség- gyümölcs fogyasztása, kásafélékkel ajánlott.

A rostokról a szénhidrátok fejezetben már esett szó.

---------------

NEM-HASZNOSULÓ SZÉNHIDRÁTOK  - Ezek tulajdonképpen az élelmi rostok.
A rostoknak többféle típusa ismert: cellulóz, hemicellulóz, nyák, pektin, lignin.

A cellulóz és a hemicellulóz vizet kötnek meg, és folyamatossá teszik a vastagbél működését. Ezek lényegében nagy mennyiségű salakanyagot képeznek, és gyorsabban keresztülhaladnak a vastagbélen, amivel nemcsak a székrekedést előzik és akadályozzák meg, hanem megvédik az embert a diverticulosis (bélfal-kiöblösödés), a spasticus colon, az aranyércsomók, a vastagbélrák és a visszértágulatok ellen.
A cellulóz megtalálható a teljes búzalisztben, a korpában, a káposztában, a zöldborsóban, a zöldbabban, a vajbabban, a brokkoliban, a bimbóskelben, a tök héjában, az almában és a sárgarépában. Nem duzzadóképes.
A hemicellulózt megtaláljuk a korpában, a gabonafélékben, a teljes magvakban, a bimbóskelben, a céklában. Duzzadóképes.

A nyákok és a pektin elsősorban a felszívódást befolyásolják a gyomorban és a vékonybélben. Azáltal, hogy megkötik az epesavakat, csökkentik a zsírok felszívódását és mérséklik a koleszterinszintet, késleltetik a gyomor kiürülését, mert bevonják a falát. Duzzadóképesek. A vékonybél falának beborításával meglassítják a cukor felszívódását étkezés után, ami előnyös a cukorbeteg számára, hiszen ezzel kevesebb inzulin beadására szorul.
A nyákok rendszerint a zabpehelyben és zabdaratermékben, valamint a szárazbabban találhatók.
A pektin megtalálható az almában, a citrusfélék gyümölcsében, a sárgarépában, a karfiolban, a káposztában, a szárazborsóban, a zöldbabban, a krumpliban, a tökhéjban, és a szamócában. (Érés folyamán lebomlik cukorrá)

A lignin mérsékli az egyéb rostfélék emészthetőségét. Nem duzzadóképes. Megköti az epesavakat is, ezért csökkenti a koleszterinszintet, továbbá segít meggyorsítani az étel áthaladását a bélen.
A rostoknak ezt a típusát a reggelire fogyasztott számos gabonakészítményben (zabpehely, kukoricapehely), a korpában és az öregebb főzelékfélékben, a padlizsánban, a zöldbabban, a szamócában, a körtében és a retekben lehet megtalálni.

------------------------------------------

Ebben a rákkeltő folyamatban (koleszterin—epesav—epesó—ballasztanyag hiány) a legveszélyeztetettebb szerveink sorrendben a vastagbél, a hasnyálmirigy, majd a nõi mell, és a prosztata.
Általában rostszegény étrenden élünk, de a túl sok rost is káros. Gázfejlődést, felfúvódást, hányingert, hányást és hasmenést okozhat. Előfordulhat, hogy a túlzott mennyiségű rost zavart okoz a cink, a kalcium, a vas, a magnézium és a B12-vitamin felszívó-dásában. Ha már reformétkezünk, akkor külön rost bevitele nem szükséges.
Nem tartalmaz rostanyagot a hús, a tejtermékek, a fehér kenyér, fehérliszt, fehér rizs, üdítőitalok. Ha ilyeneken élünk, feltétlenül korpa, vagy más rostanyag külön bevitele szükséges.
KOLESZTERIN-HISZTÉRIA
Mivel a szervezetünkben lévő koleszterinnek csupán 25-30 %-a származik – a felügyeletünk alá tartozó – táplálékból, a körülötte kialakult hisztéria nemigen érthető. Egyre másra rehabilitáljuk a tojást, tejterméket, vajat és egyéb „rettenetes” koleszterintartalmú tápanyagot.
Számtalan tudományos munkából többek között dr. Uffe Ravnskov: Koleszterinmítoszok című, mindenre kiterjedő vizsgálatokon alapuló munkájából tudhatjuk, hogy a koleszterinszint nem oka, sem nem befolyásolója azoknak a betegségeknek, melyeket neki tulajdonítanak. … A koleszterin ugyanis nem valami káros anyag a szervezetben, hanem a szervezet anyagcseréjének egy fontos alkotó eleme. A koleszterin felelős többek között a sejtek membránjainak rugalmasságáért, valamint abból készülnek a mellékvesekéreg hormonok és a nemi hormonok is. Bár igaz, hogy jelezhet bizonyos egészségtelen folyamatokat a szervezetben, a magas koleszterinszint önmagában nem jelent semmit sem, és semmi köze ahhoz, hogy mit eszünk! …
…(helyesebben: nem közvetlenül. Például tartósítószerek, adalékok, mérgek, amelyeket a táplálékkal beviszünk, növelik a koleszterinszintet. Te-Ga megjegyzés)
… a táplálkozásnak az égvilágon semmi köze a vér koleszterinjéhez, ugyanis azt a máj szabályozza. A táplálékkal elfogyasztott koleszterinből egy gramm sem kerül be a véráramba, ellenben a máj 3-4-szer annyi koleszterint termel magától, mint amennyit megeszünk. A máj akkor emeli föl a vérkoleszterin szintet, ha valami ellen védekeznie kell a szervezetnek. A kirívóan magas koleszterinszint hosszú idő után valóban plakkosodáshoz vezethet az érfalon, de mivel ez a jelenség más valami okán jelentkezik, nem a koleszterinszintet kell csökkenteni, hanem a kiváltó okot kell megkeresni és megszüntetni. … „

A túlzottan magas koleszterinszint afféle civilizációs betegségként értékelhető. A szervezet védekezik valami ellen, ami lehet az állandó stressz, szennyezett levegő, a táplál-kozás során bevitt ártalmas anyagok (tartósítószerek, élelmiszer adalékok, színezékek, stb.) valamint az egyéb környezeti ártalmak, mint pl. a háztartásban használt vegyi anyagok, …

Nos, itt azért visszajutottunk a táplálkozáshoz. – Ha tartósítószer-mentes, méregmentes, adalékmentes, természetes élelmet fogyasztunk, kezeljük stresszeinket, elvileg bármit ehetünk, még a szalonnáról sem kell lemondanunk.
A fenti logika szerint: jóllehet a margarin nem tartalmaz koleszterint, de ha ez a szervezetbe kerül, a máj védekezésképpen fel fogja emelni a vér koleszterin tartalmát, tekintve, hogy a margarin ártalmas vegyi anyag.
KOLESZTERINSZINT CSÖKKENTŐK
Az előzőekből következik, hogy a koleszterinszint csökkentő gyógyszerek nem sokat segíthetnek rajtunk, viszont nem ártalmatlanok.
Legveszélyesebb koleszterinszint csökkentő család a Sztatinok, ennek egyik változatát a Baycolt, több tucat haláleset után kivonták a forgalomból.
A sztatinokat szedő nők körében a súlyos születési rendellenességek aránya 50%-os. A sztatinok fokozzák a rák, az izomdegeneráció, vagy a máj-degeneráció kockázatát. Gátolják a Q10 termelődését, ami szívizom gyengeséghez és szívleálláshoz vezethet. Csökkentik az immunrendszer működését.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

1028 kőrös 9.

(Benkő Móni, 2009.12.07 20:05)

A napraforgó allergiám miatt, már évekóta vajat és sertés zsírt eszem olaj és margarin helyett, és mégis a lehető legjobb a koleszterinem.Kedvencem a valódi zsírban sűlt rántotthús, bár csak ritkán eszem, és azt is sok salátával! Szerintem azért lettem allergiás a napraforgóra, mert betakarítás előtt vegyszerezik és a margarinnak nevezett vegyipari terméket készítenek belőle. Nagyon tetszik a honlap!!! Köszönöm!

Sápi Sándornénak válasz

(Gabilla magóc, 2009.09.17 12:20)

Ha a cikk alapján megtalálta azt a károsító forrást, ami miatt a koleszterinszint emelkedik, akkor annak elhagyásával csökkenteni lehet. Enélkül nem jó a csökkentés, mert pontosan a védelem ellen hatnánk. A károsító lehet a környezetszennyezés, étkezési adalékanyagok, a cikkben szereplő dolgok.

1172 Budapest XXII.u.14.

(Sápi Sándorné, 2009.09.17 11:15)

Tisztelt Temesváry Gabilla! Köszönöm írását, valahol sejtettem hogy ez az igazság.A férjem szed évek óta kol.csökkentőt, az orvosa azonban nem partner ennek elhagyásában, mondván :" ne kísérletezgessünk..." Most hova forduljunk segítségért? Köszönöm válaszát tisztelettel: Sápiné macibarat@vipmail.hu