Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


SZENT JÁNOS FÜVE - Hypericum perforatum - orbáncfű

2008.08.30

SZENT JÁNOS
János az igaz világosság tanúja. A leghosszabb nappalon született, június 24-én, az ősi hit szerinti Napisten napján, hat hónappal Jézus születése előtt, az időskorú Erzsébet és Zakariás gyermekeként.
„Az asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb, mint Keresztelő János” (Mt 11,11)
Az esszénus közösségben nevelkedett.
Azért küldetett, hogy előkészítse a Messiás eljövetelét.
Nem tett csodákat, csak keresztelt és prédikált. A Jordán vizében Jézust is Ő keresztelte meg.
A Holt-tenger partján raboskodott Heródes alatt, aki Szalome kérésére lefejeztette.
Mindenhol tisztelik. Június hónap régi neve Szent Iván hava. János-Iván napja június 24-e.
Egyedülálló módon a születése napját ünneplik. Csak Jézusnak, és a szentek közül Jánosnak ünneplik a születését.


SZENT JÁNOS FÜVE —Hypericum perforatum
Más nevei: Johanniskraut, orbáncfű, embervérfű, Szent János virága, Szent-Iván fű, Szent Antal virága, Jézus füve.

A nevek a növény virítási idejére utalnak. János, illetve Iván napjára júniusban.
(Egy forrás szerint az őskeresztények a fűfélét keresztelő Szent Jánosról nevezték el, mivel úgy gondolták, hogy a növény vérvörös olaját augusztus 29-én, a szent lefejezésének évfordulóján könnyezi.)
A szirmokat szétmorzsolva rozsdavörös, vérszínű levet eresztenek, innen a vérrel kapcsolatos elnevezések.

A füvet már nagyon régen ismerték. Ipolyi Arnold Magyar Mythologia című könyvében említi, hogy „szent János virága s az említett sz. Iván fű, mely a sz. iváni tűzbe vettetett, talán azonos a német johanniskraut – hypericum perforátummal, … régibb neve herba fuga demonum volna, s az ördögök s boszorkányok elleni óvszer …” Beythe-nél az ősmagyarok „teuzvirága”, — flos ignis – azaz tűzvirág, vagyis „Zent Juan verága” szintén a tűzszertartásoknál használt növényre utal.
Diószegi Vilmos írta Az ősi magyar hitvilág című könyvében, hogy „… Szt. Iván napján … (a leghosszabb nap, a legrövidebb éjszaka napján) szalma és rőzse tüzeket raknak, virágos füveket vetnek rá, átugrálják."
A „tisztító tűzbe” vetett, „boszorkányság ellen védő” gyógynövények egyike volt az orbáncfű.
Erre utal az 1400-as évekből származó versike is:

„ Mind a boszorkány s az ártó szellem
hatalmukat vesztik az ember ellen,
ha annak Szent János-nap éjjelén
szedett orbáncfű füzére a mellén.
S hogy házad vész, sem vihar ne érje,
S rontás ellen a szent mindenkor védje,
Mint melleden az orbáncfű füzére,
Virítson a szemöldfán a virágnak vére.”


A gyógynövény fontos hatóanyagai az immunrendszert erősítik, ezért jó eredménnyel kecsegtet az AIDS kutatásban. A hipericin vírusölő és depresszióellenes hatása jelentős. A hatását hosszabb szedés után fejti ki. Az ajánlások szerint a gyógykúra ideje alatt nem szedhetnek amfetamint, narkotikumot, triptofán és tirozin aminosavakat, fogyókúrás tablettákat, asztmás belélegző szereket, orrcseppeket, meghűlés vagy szénanátha elleni szereket. Ezenkívül ne igyanak sört, bort vagy kávét, ne fogyasszanak szalámit, joghurtot, csokoládét, babot és füstölt, vagy savanyított ételeket. Néhány esetben fényérzékenység alakulhat ki, ezért a kúra alatt tilos a napozás.
Külsőleg gyorsítja az égési sebek gyógyulását és kisebb mértékű lesz a sérülések hegesedése.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.