Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


SACRA HERBARIA - SZENT FÜVEK

2008.09.03

Bevezető

Őseink életét, legendáit, valamint gyógyító szokásait tanulmányoztam, amikor ide jutottam: „gentiana vulgo cruciata dicta: zent Lázlo királ five…” azaz Szent László király füvét nyomoztam, és azonosítottam be, találkoztam több, szentek nevét őrző gyógynövénnyel.

Ez indított arra, hogy ezeket összegyűjtsem. Arra nem számítottam, hogy ilyen mennyiségű növény kerül a „gyűjteményembe”, de ha már így alakult, érdemes­nek találtam könyv formájában közkinccsé tenni.

Az első gondolat megszületését követően jelek és csodák sokasága vezetett tovább, és erősített meg elhatározásomban, jelezték, hogy jó úton járok.

Csak egy példa: A fent említett növényről kerestem használható fényképet, vagy rajzot, de nem találtam. Akkortájt nyílt meg a gödöllői Művelődési Házban Abonyi Zsuzsanna növényfestő művésznő kiállítása. A megnyitón az első rajz, amit megpillantottam a Szent László fűről készített rajz volt. A művésznő kérésemre hozzáférhetővé tette számomra az alkotását. Hason­lóan ke­rültek a kezembe „pont ez kell nekem” köny­vek, írá­sok, rajzok, képek.

 Az ősidőktől fogva az ember a gyógyító szereit a természetben kereste. A legkézenfekvőbb a fű-fa-virág volt, amely a környezetben megtermett.

Máté evangéliumából kiderül, hogy a füvek egykor olyan nagy és állandó értéket képviseltek, hogy adófi­zetségként is elfogadták őket.

„Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók! Mentából, kaporból és köményből tizedet adtok, köz­ben ami fontosabb a törvényben, az igazságossá­got, az irgalmat és a hűséget elhanyagoljátok.” (Máté 23,23)

Régi időkben a papság volt az, akik az isteni tudást az emberek felé közvetítették. A bölcsek, a tanítók, a beavatottak. A pap volt a tanító, a gyógyító is. „… a füvek ereje, hatása, sajátlag az istenség előtt ismere­tes, és tőle száll le a tudat a papok s jósokra, kik azután általa szinte erejüket s tulajdonságaikat isme­rik. …” Tartották már a középkorban őseink. (Itt a jósok, javasok a jót, javulást akarót, a segítőket jelen­tették.)

Emlékezhetünk, még nem is oly rég a kolostorkertek­ben termesztették a gyógynövényeket, ott készítették belőle a gyógyírt, kenőcsöket, és az ispotályokban ezekkel segítettek a beteg embereken. A kolostorker­tek anyagának zömét a herbák, a gyógynövények tették ki. Továbbá főzelékfélék, gyü­mölcsök élelmezési célokra és kultikus szépségért tartott virágok, rózsa, liliom. Ezeket a templomok díszítéséhez használták.

A tudás, a kutatómunka, a tudás továbbadása is ko­lostorokhoz köthető.

Nem véletlen, hogy a szentek között sok orvost talá­lunk. Közülük kettő a Magyar Szent Koronán is helyet kapott.

Ők Szent Kozma és Szent Damján.

Tiszteletük Justinianus császár hatására terjedt el, aki súlyos betegségéből való gyógyulását a szent orvo­soknak köszönhette.

Arábiában született ikrek. Nagy érdeklődés élt bennük az orvoslás tudománya iránt. Az emberek szeretetét azzal nyerték meg, hogy soha nem fogadtak el pénzt a gyógyításért. Ezért üldöztetést szenvedtek, bíróság elé állították az apostol-orvosokat.

Bazilikájuk zarándokhellyé vált, a betegek a baziliká­ban aludtak, mert úgy tapasztalták, hogy álmukban eljön hozzájuk a két szent orvos és vagy meggyó­gyítja őket, vagy néha egészen rendkívüli gyógymódot javasolnak, amelynek következtében később valóban elnyerik gyógyulásukat.

 A másik oka a növénynevek szentekhez kötésének az évkörben rejlik. Könnyebben jegyezte meg a nép va­lamely növény virágzási idejét, ha névnaphoz kötődött. Kiemelt szerep jutott a napéjegyenlőség idején a szent György napi növényeknek, és a napforduló ün­nepkörrel kapcsolatos János-napi, illetve Iván ünnep­kor használt, illetve akkor nyíló füveknek.

Régiek hite, legendák szerint: „… bizonyos időben, különösen sz. György v. János éjén – tehát épen a napfordulati ünnepek alkalmával – megszólal a fű, s megmondja mi hasznát lehet venni. Hasonlón szólnak a növényekkel a hősök, a füvek megértik beszédüket, mint Lászlóét, kinyilat­koztatják viszont nekik saját cso­dás erejüket, mint Csaba íre, László füve, mellyel azok fensőbb hatalmu­kat gyakorolják. A vonás tehát kétségtelenül az isten­séget illeti, s azon halandót, ki hozzá emelkedik ihle­tettsége által, vagy kire, mint az istenség képviselő­jére annak tehetsége leszáll.” — írta Ipolyi Arnold Magyar Mythologia című könyvében.

 Mai napig a kalendárium szerint szokások, megfigye­lések, tapasztalatok sokasága él, akár időjárással kapcsolatban „jóslások”, a szentekhez, illetve napjaik­hoz köthető feladatok a családi gazdaság számára. A füvesasszonyok is tudják, hogy például gyógynövényt a két Boldogasszony köze táján kell szedni.

 Némely növényről legendát, vagy mesét találtam, azt nem mulasztottam el a megfelelő helyen közölni.

Mivel a legtöbb növény gyógyhatású, azt mindenhol kiemeltem. Ennek ellenére saját célra csak vizsgázott szakértővel konzultálva használják a növényeket!

Néhány közülük mérgező, és csak a gyógyszeripar használja fel. Ezeket tilos háziszerként alkalmazni!

 Olvasgassák ezt a könyvecskét, teljék benne örömük. A könyv végén talált színes növény-kártyákat vágják ki, érdekes növényfelismerési lehetőséget kínál az Önök számára. A kártyák hátoldalán a növény hasz­nálatos nevét, latin nevét is feltüntettük.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

SACRA HERBARIA - SZENT FÜVEK könyv

(Herczeg Irén, 2013.02.12 17:17)

Tisztelt Cím!

Hol kapható a könyv?

Köszönettel:

Herczeg Irén

Re: SACRA HERBARIA - SZENT FÜVEK könyv

(Kincses Katalin, 2014.08.14 22:04)

Engem is érdekel, hogy hol kapható a könyv.

Re: Re: SACRA HERBARIA - SZENT FÜVEK könyv

(Gabilla, 2014.08.15 06:50)

Sajnos boltban már nem kapható, de nálam még van néhány maradék példány. személyesen, vagy postai utánvéttel tudok küldeni.