Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


GINGKÓFA - Ginkgo biloba - páfrányfenyő

2008.08.29

GINKÓFA — Ginkgo biloba
Egyéb neve: páfrányfenyő

Kínában és Japánban szent faként tisztelik. Taoista, buddhista és sintoista templomok mellé szokták ültetni. A legrégibb idők óta fennmaradt ősi növény a földön, az egyetlen, ma is élő képviselője a nyitvatermők egy olyan csoportjának, amelynek a földtörténeti középkorban számos faja élt Földünkön. Sok öregséggel kapcsolatos betegséget s bajt (szívrohamokat, szívbetegségeket, impotenciát, süketséget, vakságot és emlékezetvesztést) előzhet meg, vagy gyógyíthat.
Kína első nagy füvészkönyvében, a Pen Cao Csingben a páfrányfenyőről írtakat, miszerint „jó a szívre és a tüdőre”, a legendás császárnak, Sen Nangnak tulajdonítják. A ginkó a kínai gyógyászatban ősidőktől fogva nagy jelentőséggel bír. A leveleiből készített kivonatokat bőrtisztítóként, vérellátási zavarok, idegesség és koncentrálási nehézségek ellen használták. Roston megsütött, éretlen magvai Japánban afrodiziákumnak számítanak. India hagyományos ajurvédikus gyógyítói a hosszú élettel hozták összefüggésbe és a hosszú életet ígérő varázsitalnak is alkotórésze volt.
Gyógyászati szempontból európai jelentősége is egyre nagyobb. Bebizonyosodott, hogy leveleiből számos érrendszeri megbetegedést gyógyító szer készülhet. Növeli az érfalak, a hajszálerek rugalmasságát, az érrendszer oxigénellátását. Különösen figyelemre méltó, hogy a cukorbaj okozta érelzáródásokat, érfal-gyulladásokat gyógyítja, fokozza az agy vérellátását. A legkülönbözőbb, legnehezebben kezelhető érmegbetegedéseket gyógyítja anélkül, hogy mellékhatásai lennének, hogy magas vérnyomást idézne elő. A készítményeket csak a gyógyszeripar állíthatja elő. Kísérletek alapján segíthet az átültetett szervek kilökődésének megakadályozásában. Hatásos még allergiák, magas vérnyomás, veseproblémák és Alzheimer-kór ellen.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.