Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


AZ ŐSI EGYIPTOMI ORVOSLÁS

2008.10.26

 

Egyiptom

A Nílus völgye adott otthont a piramisok, múniák, szfinxek népének. Egyiptom hagyományai nem annyira Ázsiával függenek össze, hanem Ómexikó, és Ó-Peru hagyományaival. Az egyiptomi írás legrégibb alapja a hieroglifák. Papírusztekercseken maradtak ránk orvosi tartalmú könyveik is. Hitték a lélek halhatatlanságát, a reinkarnációt, ez volt a balzsamozás szokásának alapja. További fontos részleteket tudhatunk meg a kor szobrászati, festészeti emlékeiből, a régi római és görög írók műveiből, és Mózes könyveiből.
Innen tudhatjuk meg, hogy az egyipomiak a tudományt és művészeteket Istentől sugalmazottnak tartották. A tudatlanság egyet jelentett a halállal. A kor kiválóságai - Tálész, Hippokratész, ... - nem sajnálták az időt, hogy egyiptomi főpapok szájából közvetlenül hallják a bölcsességet. A templomok nemcsak a vallásos kultusznak, de a tudománynak is csarnokai voltak. Itt lehettek a legrégibb főiskolák, laboratóriumok és kórházak is.
Az orvostudományt égi eredetűnek hitte az Ebers-papirusz írója is, így ír: "Kezdődik az ember minden testrésze számára való orvosságok elkészítéséről szóló könyv. ...Szavakat sugalmazott nekem a mindenség ura, hogy minden istenség szenvedését és mindenféle halálos bajt elűzzek..." A Genezis-ből kitűnik, hogy laikusok is foglalkoztak orvoslással.
A gyógyítót "életet bíró ember"-nek nevezték, nevéhez a "sennu" címet tették,mely a legrégibb orvosi címzés lehet, azt jelenti, hogy tudományos. A ma használatos medicus szó medh tövéből ered, melynek jelentése bölcsesség.
Az egyiptomi papoktól mégis nagyon kevés maradt ránk. Ennek oka lehetett a szigorú titoktartási kötelezettség. Az egyiptomi titoktartás istene Moth, ez a szó az indogermán halál szóval azonos tövű. A hallgatás istenének szentelt barackfa leveleiből és magvaiból állították elő azt a mérget, amivel a fecsegőt eltették láb alól. (kéksav-cián nyerhető belőle) A papi hierarhia nyolc szintű volt. Elsőbe a jósok tartoztak, az utolsóba a pastoforok, az orvosi könyvek őrei.
Mégis előkerült néhány papirusz, amelyek tartalmából képet kaphatunk a kor egészségügyéről. A Flinders-papirusz nőgyógyászati recepteket és ráolvasási formulát és állatorvosi recepteket tartalmaz. Van benne három fogamzás elleni szer és egy diagnosztikus próba a terhesség korai felismerésére. A nő vizeletével megnedvesített földbe búza-, és árpaszemeket ültetnek. Ha a búza csírázik ki, fiú lesz a magzat, ha meg az árpa, akkor leány. Nincs terhesség, ha nincs kicsírázás.
Az Ebers-papiruszokból kitűnik, hogy már kb. Kr.e. 3500-ban hajnövesztők voltak használatban. Fejlett volt a fogápolás. Vagy hiánytalan fogsorok, vagy aranygolyókkal pótolt fogsorok kerültek elő a megtalált koponyákban. Hitük szerint minden bajnak a rossz istenségek és a bepiszkolódás az oka. Havonta egyszer böjtöltek, és háromszor gyógyszerekkel méregtelenítették magukat. Egy hashajtónak a fennmaradt recept szerint uborka, tömjén, mastix, málna, ciprus, stirax, calmus, aloe és meknungyanta voltak alkotórészei. A testet négy elemből állónak tekintették. Az életadó a levegő. A szimmetrikus testrészeknek az egyiptomiak sem tulajdonítottak azonos működést. A test baloldala a halál, a jobboldala az élet szolgálatában állnak.
Sok kőbevésett emlék őrzi szülések, különböző műtétek, körülmetélések emlékét. Találtak talpmasszázst ábrázolót is. Gyógyító eljárásaik közt szerepelt az érvágás, és a marhaszarvból készült eszközzel végzett köpölyözés. Érdekesség: bizonyos - nem azonosított - eljárással készített írisz"fotót" találtak. A szem egyébként is fontos, kiemelt szervük volt. Felismerték, hogy legjobb a változatos vegyes táplálkozás. Magas fokú volt az általános hygiénikus ismeretük. Tiltották a nehezen emészthető babot,, a sót és hagymát, a halat, a tengeri állatokat és a disznót. Marhát - egészségügyi ellenörző vizsgálat után kimérhettek. A Nílus vizét felforralták, és meg is szűrték. Napjában többször is fürödtek, a lakást illatos növényekkel füstölték, különösen járványok idején, ekkor az utcákon is máglyákat raktak illóolajos növényekből.
Növényi, állati és ásványi eredetű gyógyszerről tettek említést a papíruszok. A növények: koriander, édeskömény, tárnics, beléndek, boróka, gránátalma, szenna, kakukkfű, üröm, Az ásványi anyagok: aluminium-hidroxid, réz, vas- mész, magnézium-hidroxid, higany, az állati termékek: méz, ökörmáj, viasz, állati zsírok.

 

(alább átvett cikk olvasható)

Az egyiptomi orvoslás elmélete
A szív a szervezet központja: keringés, gondolkodás, légzés. A levegő fontosságával tisztában voltak.
A szív keringet mindenféle testnedveket a metu nevű csatornákon keresztül, a többi szervhez, és onnan pedig a test felszínére. Nem különböztették meg a véredényeket, idegpályákat, stb., mind metu volt.
Így termelődik az izzadság, a vizelet, a könny, a sperma, stb.

A betegségek is a metukban terjedtek, amikor romlott szubsztanciát, az úgy nevezett uhedu elkezdett elterjedni.
Mivel a betegség és romlás a halottat és az ürüléket is jellemzi, ezért úgy gondolták, hogy az uhedu a székletből származik, a nem jól megemésztett ételből.
Ha a belekben az uhedu felhalmozódott, akkor túlcsordult és a felesleg a metukon keresztül eljutott a többi szervbe, amelyeket megbetegített.

A cél az uhedu eltávolítása vagy semlegesítése. Ezért például a seb gennyesedése jó jel, mert akkor az uhedu elkezdett eltávozni a testből.
Így a betegségeket alapvetően táplálkozási problémának látták, legtöbb gyógyszert enni kellett. Legkülönfélébb problémákra írtak fel hashajtókat.
Székrekedés veszélyes szerintük. Átlagos egyiptomi havonta három napon át hashajtót szedett, hogy megelőzze a betegségeket.
Orvoslás és mágia
A fő veszély, hogy rossz szellemek behatolnak a testbe, ezért sok ráolvasás és varázslat is tartozik a gyógyászathoz.
Ha szellem vagy isten okozta a bajt, csak isten távolíthatja el.
A sebkötözés volt leginkább gyakorlati, mivel ott a probléma oka nyilvánvaló volt.

Orvosi vizsgálat    
Diagnózis fontos, azonban nem foglalkoznak kórtörténettel, a betegeket nem kezelik egyedi esetként.
A betegnek bizonyos testhelyzeteket kellett felvennie, mozdulatokat tennie, stb.
Kikérdezték a beteget.
Székletet, test hőmérsékletét, has puffadtságát is vizsgálták.
Orvosságok
Egyiptomi orvosságok jellegzetessége, hogy főként állati eredetűek voltak.
Néha felismerhető, hogy egy-egy anyagot csak adott betegségek kezelésére használnak, de a legtöbb esetben nem találunk szisztémát.
Strucctojás hasmenés ellen.
Holló vére őszülés ellen segít, mert a holló fekete.
Csődör spermája impotenciát gyógyítja.
Méz nagyon gyakori gyógyszer, különösen sebekre.

Bélféreg kiírtására „Más. Gránátalmafa gyökere. Dörzsöljék szét 5 ro sörrel. Hagyják állni egy éjszakát 15 ro vízzel. Kelj fel korán, hogy megszűrd egy ruhán át. Igya meg a [beteg] ember.”
Végeztek beöntést, inhalálást is. A gyógyszert az orvos állította elő.
Gyógyszer és mágia együtt
Bélféreg elleni gyógyítás: „Más. Nád…samesz növény ¼. Főzzék meg mézzel, fogyasszák el. A varázsige ellenük: >>oldoztassék le a teher, távozzék el a gyengeség, amelyet ebbe a gyomorba helyezett az, aki a hasán van, akit egy isten alkotott, egy ellenség alkotott.<< Varázslatul szolgál ellene: >>szüntesse meg az isten azt, amit okozott a gyomromban<<„

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.