Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A mitikus SÁRKÁNY

2008.08.26

JÓ, AVAGY ROSSZ A SÁRKÁNY?

 

Szakács Gábor cikkében (Demokrata, 2007.febr.22) olvasom (Az EMP jel titka) a sárkánynak nem egyértelműen ellenszenves alakjáról a magyar néphagyományokban.

Sárkány-gyűjtemény a mitológiából megerősít ebben. Íme a sárkányok ezer arca Temesvári Gabilla: Mitikus állatok c. könyvéből. (Részletek)

SÁRKÁNY

A sárkány hüllőszerű, szárnyas óriáskígyóra, vagy óriásgyíkra emlékeztető lény, szárnyakkal, négy lábbal és kígyófarokkal.

A teremtésmítoszokban a sárkányok rendszerint hatalmaskodó őslények, amelyeket az isteneknek le kell győzniük. Ebben az értelemben a sárkány az állatias vadság szimbóluma, amelyet a fegyelmezett erőnek le kell győznie.

 

A germán mitológia sárkánya Nidhoggr, aki a világfa gyökereit rágcsálta. Neve tetemtépőt jelent, mert holtakkal táplálkozott.

Ezzel ellentétben Kelet-Ázsiában többnyire szerencseszimbólum, akinek módjában áll a halhatatlanság italának előteremtése.

Aszo, a Borneo szigetén élő népek sárkánya, népének védelmezője.

Lac-Long a vietnami nép sárkánykirálya, aki rizstermelésre, és ruhaviselésre tanította meg a népét.

Long a neve a kínai sárkányok egyik fajtájának, akik jóindulatúak, bő esőket hozó vízistenek.

A kínai mágikus állattan négy természetfeletti teremtménye a pikkelyes sárkány, a tollas főnix, a szőrös egyszarvú és a szarupáncélos teknőc. Három közülük ott található a hagyományos kínai égtáj-ábrázolásokon, nevesen a kék sárkány a keleti irányt jelképezi.

Négyfajta sárkány szerepel a mítoszokban:

-a mennyei sárkányok, akik az istenek országát őrzik;

-a szellem sárkányok, akik képesek szelet vagy esőt kelteni;

-a földi sárkányok akik általában a tengerekben és a folyókban laknak;

-a kincsőrző sárkányok, akik az istenek, és az emberek kincseit őrzik.

A sárkányok általában hatalmasak és jók, át tudnak változni más állattá vagy emberré. Ábrázolásuk Kínában a császári hatalom jelképe volt. Jü, a Hszin dinasztia legendás uralkodója egykor szárnyas sárkány alakjában született. Azóta a császárság jelképe, és legfontosabb szimbólumállata.

 

195. ábra: Kínai sárkányos tál.

 

A kínai világképben a jang őselvet képviseli, tehát a nemzőerőt, a termékenységet, és az aktivitást, s ennélfogva a művészetben démonűző rendeltetésű díszítőelemként szokott előfordulni. A régi Kínában pontosan meghatározták, hány sárkány díszítheti a főtisztviselők brokátruháját, és a császári öltözéken sem lehetett több kilencnél.

A kékeszöld sárkány a Han-dinasztia kora óta a császárt, mint a kínai állatöv ötödik jegyének patrónusát jelképezi, ezenkívül a kelet, a napfelkelte és a tavaszi eső szimbóluma.

A fehér sárkány ezzel szemben a nyugat és a halál ura.

A sárkány idegen nyelveken: drak, druk, dragon, stb.

A tibeti druk szó jelentései: vihar, mennydörgés és sárkány.

A népi hagyomány úgy tartja, hogy télen a sárkányok a föld alatt laknak, de a második hónapban feljönnek, és eközben meghozzák a mennydörgést és az első esőket. A második hónap második napján mindenfelé sárkányünnepet ülnek, rendszerint tűzijátékkal. A díszítőművészetben gyakori motívum a két sárkány, amint egy gyöngyszemmel, a mennydörgéslabdával játszik, a megtermékenyítő eső előidézése érdekében.

A kínaiak szerint a vízzel és a tavaszi termékenyítő esőzéssel való kapcsolata alapján a sárkány a virágzás és az élet jelképe, valamint az uralkodói hatalom megtestesítője. Úgy vélték, hogy a sárkány a tavaszi napéjegyenlőség idején fölmegy az égbe, az őszi napéjegyenlőségkor pedig alászáll a víz mélyére, vagyis hatalmát az égből és a vízből meríti.

A sárkány a Qi Gong gyakorlatok közé is bekerült: – „az öreg sárkány hátradobja a fejét” – gyakorlat a gerinc betegségeire, féloldali fejfájásra, szédülésre jó.

 

A hunok a legendás sárkányt tekintették Tengri, az Ég Ura egyik legmegfelelőbb jelképes kifejezőjének. A kínai krónikák szerint a hun uralkodó dinasztia elnevezése sárkánynemzetség volt, és a hun király a tavaszi újjászületés ünnepén a „Sárkány szentélynél” mutatta be áldozatát az Ég Urának. Hun nyelven különben a sárkány szó Fehér Fejedelmet jelentett: sár a fehéres-sárgásan izzó Nap színét, kán pedig kánt, fejedelmet, uralkodót, istent.

A későbbi hun Atilla király címe ősi nyelven Sárkán – Aranyisten, azaz Napisten.

A kínai királyok és császárok magukat szintén a sárkánynemzetségből származtatták, sárkánycsászároknak neveztették magukat. A hunoknál és a kínaiaknál a sárkány jelképnek tehát nagyon pozitív jelentése volt.

 

196. ábra: A pilisi kolostor sárkányos téglamintája.

 

A hunok és a magyarok számára az Ég Ura jelentésének misztériumát a mitikus sárkányjelkép mellett az élővilágból a sólyom fejezte ki a leghatásosabban.

Kínának ősi címere egy aranygömböt körbe ölelő sárkány, a Napisten. 

Japánban is az esőistent személyesíti meg, ez a magyarázata, hogy a templomkörzetek kútjain gyakran bronz sárkányfigurák a vízköpők.

 

A sárkány eredetileg vízisten, később az állatok királya, végül a férfi princípium szimbóluma. A víziállatok ura. A víz és tenger istenei sárkányalakúak.

 

A földközi-tengeri legendás sárkányok között találjuk a tengerben élő Tüphónt, a tűzokádó sárkányt, akire Zeusz ráhajította Szicília szigetét. Azóta tapasztalunk vulkanikus tevékenységet, az Etna kitörését, a tűzokádó sárkány akar a sziget alól kiszabadulni.

 

A kelta mitológiában Arthur apját, Uthert szárnyas sárkánnyal díszített harci lobogója után hamarosan országszerte Pendragon néven kezdték emlegetni. Uther nyilván azért választotta jelképéül a sárkányt, mert Merlin a sárkányok küzdelmét figyelve jövendölte meg az ő trónra kerülését. (A walesi lobogón ma is ott látható sárkány állítólag Uther sárkányára vezethető vissza.)

 

A kezdet és a vég, a kiindulás és a cél azonosságának egyik szimbóluma, a saját farkába harapó kígyó vagy sárkány. Az ókori egyiptomiak a világmindenséget jelképező uroboroszt is saját farkába harapó kígyóként, vagy sárkányként ábrázolták.

 

Az ókori mondában a sárkány volt az aranyalma őrzője, csak Herkules tudta őt legyőzni. A Sárkány csillagkép fő csillagát egykor Sarkcsillagként használták.

 

A sárkány varázslatos hatással lehet az emberekre, például Sigurd, miután sárkányvér fröccsent a testére, érteni kezdte a madarak szavát. A sárkányfog amulettként viselve megvéd a veszedelemtől, bár a hős védelemre már nemigen szorul rá. A sárkányfoghoz úgy jut hozzá, hogy a mesékben legyőzi a sárkányt, szemtanú nincs, így van szüksége bizonyítékul a sárkány fogaira.

 

Érdekes emlék az úgynevezett sárkánypecsét. Kövön, azaz sziklába vésve, kör alakú, pecsét formájú jelként, „végtelenített vonalba” zárva volt jelen az ősi sárkánymotívum, a magyar szent hegy, a Pilis szikláin is. Erről legenda beszél: A Pilis vidékét jó és rossz sárkányok uralták, akik barlangokban laktak. A jó sárkányok őrizték a vidéket, a rosszak pedig pusztítottak. Őrizték a jók a régiek égi, földi és föld alatti útjait, a szent hegyet, a szent vizet, a szent tüzet, a régiek sziklákból körbe rakott szent templomait. Ahol a jók a rossztól megtisztították a vidéket, jelet tettek a sziklára, a sárkánypecsét körjelét.

Ezek a sárkánypecsét-jelek hasonlatosak a Báthoriak címerében látható sárkányokhoz. Több legenda is beszél arról, hogy Báthori Opos és Vid együtt ölték meg az Ecsedi láp csodálatos természetvilágában élő, ott tanyázó rossz sárkányt.

 

….

A saját farkába harapó, különös szárnyú és igen karakteres arcú sárkánykép, ami ott díszeleg a Báthori család címerében már ősidőktől fogva, a sárkánynyakra kétszeresen rátekeredő sárkányfarok a régi tudásról való örök hallgatást jelenti. „Őrizd a titkot!”

A sárkányrend jelképe is hasonló.

 

„Sárkány nyoma” geopatikus sugárzás, mágneses energiaáramlás. A Föld mágikus erővonalainak kereszteződésében vihar, vagy tűz keletkezhet, sárkányok járnak.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

szakali.anna@supraktv.hu

(Szakana, 2012.11.14 14:54)

Köszönjük a "sárkányos idézetet". Sok újdonságot olvastam benne.

Gyomaendrőd

(Kozák József, 2010.04.14 09:15)

Cigányok