Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A MITIKUS RÓKA - A RIZSISTEN, FUDZSIJAMA LEGENDÁJA - A CSALÁDI EGYSÉG ŐRZŐJE

2008.11.26

RÓKA
A keleti kultúrákban él egy olyan hiedelem, hogy a róka képes emberalakot ölteni. Egy régi kínai legenda szerint a róka ötven- és százéves korában emberalakot ölt, és vagy varázslóvá, vagy gyönyörű leánnyá változik, és elpusztít mindenkit, aki beleszeret.
Kínában házasságszerzőként szerepel. Egyik mese szerint egy Csung nevű fiatalember a vetések között sétál. A hullámzó búza közül egy vörös róka ugrik elő, Csungot nevén szólítja és csalogatja, mondván: „Gyere velem, gyere utánam!” A róka fut előtte. Néha eltűnik és Csung már azt hiszi, nyomát veszítette, de ismét előtűnik, ugrál előtte s ismét hívja.
Egyszer azután egy tóhoz érnek. A tavon sok kicsiny csónak lebeg és mindegyikben egy-egy szép leány evezget. Azt mondja Csungnak a róka: „Ezek közül a legszebb lesz a feleséged!” Csung talál egy üres csónakot is, a tóra kievez és egy gyönyörűszép rózsaszín ruhájú leány után siklik. Ő eltűnik előle rózsaszínű lótuszvirággá változva. Csung ezt leszakítja, hazaviszi és vízbe teszi. Mindez alkonyatkor történik. Otthon a virág visszaváltozik szép leánnyá, Csung nejévé lesz és neki gyermekeket is szül.
Az ősi Kínában általános volt a meggyőződés, hogy a róka ezer évig él, és miután kilenc farkat növeszt, különleges képességei támadnak érzéki csábítások kifejtésére.
Perzsiában szent állatnak tartották, mivel hitük szerint a holtakat átsegítette a mennybe.
Az egyiptomiak úgy gondolták, hogy a rókabőr révén az ember élvezheti az istenek kegyét, a perui indiánoknak pedig volt egy rókaistenük. A choktau törzsek a rókát a családi egység őrzőjének tekintették, az apacsok neki tulajdonították a gonosz medve megölését, illetve azt, hogy farkát a lángokba dugva ellopta az ember számára a tüzet.
Az indiánok igyekeztek kiengesztelni az elejtett állatokat. A tűzföldiek – szertartás keretében - arról beszélnek a megölt rókának, hogy ők szerették, és igazán sajnálják, hogy megölték, de lássa be, hogy éhesek, ezért nem volt más választásuk.
Az ősi japán hit szerint a rókaszellemek emberré tudnak változni.
A róka Japán legjellemzőbb mitikus állata. A rókát, illetve a rókává változott leányokat megtaláljuk Fudzsijama legendájában is. A Fudzsijama, a „Halhatatlan Hegy” földrengés után, az emberek szeme láttára született. A történetben a favágó megy fel a hegyre, amikor váratlanul nevetést hall. A hang irányába indulva egy tisztásra érkezik, ahol két gyönyörű lány labdázik. Amikor a favágó megszólal, „akárha varázsige hangozna el, kis rókává lesznek. Hegyes orrú, meredt fülű szép vörös bundás állatokká, akik azonnal elsurrannak a bokrok tövében.”
Japán mondákban a boszorkányok szerepét is játszhatják. Fehér róka a hátasállata, és kedvelt futára Inarinak, a rizs istenének, szentélyeinek díszkapui mellett gyakran állnak fából vagy kőből kifaragott rókafigurák, szent irattekercset vagy a Paradicsom kulcsát tartva a szájukban.
Japán egyes vidékein a róka maga a rizsistenség. A bő rizstermés a jómód alapja, ezért a róka a nagylelkűség jelképe.

A róka éjjel vadászik, ezért a Holddal, a holdistennőkkel is kapcsolatba hozták.
Színe jellegzetes, vörös, ezért a Tűz-állatok sorában is ott találjuk, a régi Rómában tűzdémonnak számított. A Ceres-gabonaistennő ünnepén a gabonatűz elleni védekezés-képpen égő fáklyát kötöttek a rókák farkára, így kergették őket a földeken át.
A Tűz-vörös Mars hadisten eleme és színe. A babiloni Nergal – a háború, a halál és járványok istenének neve „ördögöt, perzsát, rókát” jelent. Mindebből úgy látszik, hogy ebben a kultúrkörben a róka a pusztítást szimbolizálta.
Egy régi mese szerint: „Valamikor az idők kezdetén a Nap nagyon közel járt a Földhöz, ezért elviselhetetlen volt az élet. Az állatok összeültek tanácskozni, és elhatározták, hogy tesznek valamit. Úgy döntöttek, arrébb taszítják a Napot. A róka próbálkozott elsőként. Szájával megragadta a Napot, és elkezdett futni az ég felé. Kis idő elteltével azonban a Nap megégette a róka száját, így feladta. Azóta fekete a róka szája belül.”
A magyar szólás „ravasz, mint a róka” agyafúrtságának, fortélyosságának, szemtelenségének következménye, ravaszdi elnevezése pedig tabu-voltára enged következtetni.
Címerekben fondorlatos eszességet jelent.
Olvassa el Fekete István könyvét Vuk-rókáról.

Kulcsszavak: Álcázás, alakváltozás és láthatatlanság női energiái. Ravaszság, Hold, lélekvivő, Tűzhozó, pusztítás. Családi egység őrzője. Veszedelmek kikerülése.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.