Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A MITIKUS MÉH - a MITIKUS ÁLLATOK közül

2008.09.04

MÉH
A méh neve Apis mellifica, mézcsinálót jelent. A mézet orvosságként és az istenek részére áldozatként is használták.
A méh szimbolikájában valószínűleg a legjelentősebb és legtipikusabb elem a szexualitással és a termékenységgel való képzettársítás, ami elsősorban fullánkjának és a virágok megporzásában játszott szerepének köszönhető.
Mivel a méhek téli pihenését a halálhoz hasonlították, a feltámadás szimbólumainak is tekintették őket. A méhek által épített lép hatszög alakú sejtekből épül fel. Ehhez a hexagonnak nevezett geometriai formához misztikus jelentések társulnak, ez a szív szimbóluma, illetve a szívünkben lakozó kedvességé. Steiner szerint: „ a méhek bölcsességével készül a hatszögletű mézes lép, amelyet a legmagasabb hierarchikus lények formaereje hat át …” Emellett jelképezi a Napot és minden hozzá kötődő energiát.
Asszíria Nippur városa romjai között ékírásos agyagtáblákon találkozhatunk Mylitta istennő nevével, ami méhecskét jelent.
A Védák szerint az emberek hittek abban, hogy a túlvilági életet az ott döngicsélő méhek is megszépítik. Laksmi, a szerencse és a gazdagság istennője a méhek fölött is uralkodott.
Az ókori Egyiptomban a királyságot jelentette. (Royal-melcha-melkit-király. A méhpempőt ma royaljelly-nek nevezik.) A hieroglif írásban a méh volt az alsó-egyiptomi királyság képjele. Az egyiptomiak – Fáy Elek szerint – a Nap testét képező szikrákat élet- vagy lélekatomoknak tekintették. A lélekatomok folyton úgy hemzsegnek a Napban és a Nap körül, mint a méhek a kaptárban és a kaptár körül.
A mordvinok mitológiájában ugyanezt találhatjuk: „Niski-Páz Napisten körül úgy rajzanak a lelkek, mint a méhek a méhkirályné körül.”
 
A régi görögök az eleusziszi misztériumok szimbolikájában alkalmazták, az eleusziszi papokat és papnőket mé-heknek nevezték, míg a kelták a rejtett bölcsességgel azonosították. Úgy gondolták, hogy művészi érzékkel ren-delkeznek, ők „a Múzsák madarai”.
Arisztaiosz mitikus görög király – Apollón fia - a „méh-atya” jelzővel büszkélkedhetett, mivel sokat tett a földmű-velés, főleg a méhészet felvirágoztatásáért. Pán – a nyájak, pásztorok görög istene – volt a méhkasok őrzője, felügyelője is. Zeuszt Kréta szigetén, az Ida hegység bar-langjában három állat nevelte és táplálta: egy nőstény medve, egy fejős kecske és a méhek.
Az itáliai istenségek közül Bubona a gulyát, Faunus a nyájat, Mellionia a méhest felügyelte.
Egy görög mítosz szerint Delphiben, Artemisz testvérének, Apollónnak templomát, a lélek-madarakkal közösen a méhek építették fel. A Hold Istennő – Artemisz – méhei tulajdonképpen Nap-állatok. Ezt a Nap-minőséget a méhek, mint a Napból származó emberlelkek szimbólumai hordozták. A méhkaptárak hőmérséklete az emberi test hőmér-sékletével azonos, így különös rokonság gyanítható az ember és méhek között. A méhek életadó, életmentő, gyógyító szerepe is nyomon követhető.

Az ősi Kínában a méh nem annyira a szorgalom szimbóluma, mint inkább a virágokon torkoskodó ifjú szerelmeseké. A kínai mesékben méhek szoktak segíteni az igazi menyasszony kiválasztásában.
Egy hettita mítosz szerint Telipinus, a természet istene egyszer elrejtőzött az istenek és emberek elöl. A világ sötétbe borult, az állatok nem törődtek kicsinyeikkel, nem szaporodtak. A legelők kipusztultak. Éhínség támadt. A Napisten keresni kezdte Telipinust. Gyors röptű sast kül-dött ki, de az nem találta. A születés és anyaistennő ek-kor Hana-hanát, a méhet küldte ki, - Eredj, kutasd ki mé-hecske, hol van Telipino. Ha megtaláltad, szúrd meg a kezét és lábát, tégy viaszkot a szemeire, tisztítsd meg őt, és úgy hozd el hozzám. Telipinus végül megkerült, a ter-mészet visszatért régi rendjébe. Az emberek a házakat kitisztították, rendbe hozták az istenek oltárait.

A méhek szervezett társadalma bámulatra méltó. Az idősebb rovarok táplálják, tisztogatják, etetik, itatják, ellenségeiktől védelmezik, melengetik vagy szükség esetén lehűtik a fiatalabbakat. Csak a herék henyélnek, de őket júni-us után elzavarják. Az ifjú dolgozó fel-alá futkároz, munkát keres. Ha talál szabad „állást” azt elfoglalja. De van a méhcsaládban tartalék munkaerő is. A kaptárban az életkor szerinti munkamegosztás elve érvényesül. A méh a megszületését követő első három napon takarítónő, a sejteket tisztogatja. További egy-két héten át dajka és építő, eteti a lárvákat és új lépeket épít. Azután átkerül az áruátvevők csoportjába, a kaptár röpnyílásánál átveszi a nektárt és a vizet a gyűjtőktől. Éber, még őr is. Érett korban a mezőn, a réteken nektárt és virágport gyűjt, és élete végéig ebben a beosztásban marad. A méhek egyfajta ’táncnyelvet beszélnek’, a tánc a kommunikációjuk alapja, amely viszont szorosan összefügg a Nappal.

A legfontosabb méhektől kapott – pontosabban elvett – ajándékok a méz, a méhszurok (propolisz), a méhviasz, és méhpempő. A méz az ’istenek tápláléka’, valójában a Nap-esszencia növényekben raktározódó nektárja.
A méhészek, mézeskalácsosok védőszentjükként tisztelik Szent Ambrust. Az Ambrus-legenda szerint Gallia kormányzójának harmadik gyermekeként született. Mint csecsemő, bölcsőjében feküdt a kormányzói palota udvarán. Míg nyitott szájjal aludt, méhraj ereszkedett le rá, s ellepte arcát-száját, ki-be menve rajta. Atyja, ki épp arra sétált feleségével, megtiltotta az aggódó dadának azok elhessegetését, látni akarta e csodás jelenség végét. Nemsokára a méhek elrepültek, s oly magasra emelkedtek, hogy szemmel nem is voltak többé láthatók. Mire a megillető-dött atya így szólt: „Ha ez a kisded életben marad, valami nagy ember lesz belőle.” Milánó püspöke lett, folyton dolgozott, szüntelenül gyűjtött, hogy ki ne fogyjon a kiosz-tásban.
Nyugaton használják a méhre a „Mária madara” elneve-zést is, és szívesen tekintik a lélek szimbólumának, Szent Bernát pedig egyenesen a Szentlélek jelképének.
A méh Szent József állata, a méhészek József napon március 19-én, eresztették ki őket.
A méhnek az életadó Ős-Istennővel kapcsolatos szakrális összefüggése a magyar nyelvben az életet adó anyaméh elnevezésben mutatkozik meg beszédesen.
A méh az ígéretet hordozza, hogy ha követjük álmainkat, mindig lesz lehetőségünk inni az édes elixírből.
Az Eger környéki nagyon ősi „kaptárkövek” rejtélye is összefügghet a valamikori Méh-Anyaistennő tiszteletével.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

temagi@invitel.hu

(Ági, 2008.09.05 20:40)

Nem hallottam még soha az egri "kaptárkövekről". Hol nézhetnék utána? Ha lehetséges volna, kérek szépen "irodalmat"! Előre is köszönöm, tisztelettel:tagi

rozaliasipos1@gmail.com

(Zsuzsi, 2016.03.30 20:17)

Nagyon tettszett a leírás. A könyvében ez hányadik oldalon található? Szakdolgozatot írok, és szeretnék önre hivatkozni, azonban amire megérkezik a könyve addigra lejár a beadási határidőm. És nyilván jobban preferálják a könyves hivatkozásokat.
Előre is köszönöm.
Tiisztelettel: Zsuzsi