Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A MITIKUS MEDVE - A FÖLD SZÍVCSAKRÁJÁNAK VÉDELMEZŐJE.

2008.11.10

MEDVE

A medve zömök termetű, feje gömbölyded, arca megnyúlt. Többnyire éjjeli és féléjjeli állat, napnyugta után jár portyázni, a nappalt pedig odvas fában vagy sziklahasadékban lévő búvóhelyen alussza át. Mindenevő, gyümö-csöket és bogyókat eszik, de magvakat, gabonát, gyöke-reket, farügyeket is, ha nincs elég növényi táplálék, akkor csigákat, bogarakat, halakat, madártojásokat is elfogyaszt. Kinyomozza a méhkast is, ahol kedves csemegéje rejtőzik. Nem túl gyors, de kitartó mozgású. Legfejlettebb érzéke a szaglás, hallása is jó, látása középszerű. Értelmes, okos állat. A hiedelemmel ellentétben nem alszik téli álmot, hanem félig éber állapotban szundikál, és bármi gyanús jelre nyomban fölébred. Természete nyílt és egyenes, nem ravasz, és nem alattomos.
A medve mítoszokban és legendákban egyaránt megjelenik, mint hatékony szimbólum.
Ha a gyermekek játékmacijára gondolunk, talán a legkedveltebb állataink közé tartozik, mely vonzalom nagyon ősi időkig nyúlik vissza.
Ős-szellem voltára utal, hogy igazi neve tabu volt, ezért Öregapónak, Erdei Öregnek nevezték, mai nevének eredetére utalva medvegyként (orosz eredetű)– mézevőként – beszéltek róla.
Hogyan kapta a nevét a medve? – figyeljük a szláv mesét:
’Abban az időben még nagyon kevés ember élt a Földön. S ha nem is dúskáltak a javakban, a mindennapi betevő falathoz bárki könnyen hozzájuthatott. A férfiemberek vadásztak, halásztak, asszonyaik gombát, bogyót szedtek, mézet gyűjtöttek. A méhek szabadon tenyésztek a fák odvaiban, a földbe vájt üregekben, ahogy ma is a vad-méhek.
Ha valaki az erdőben olyan fát talált, amelyikben mézet gyanított, kendőjével átkötötte a törzsét. Az emberek ak-kor még tiszteletben tartották a másét, a megkendőzött fatörzseket elkerülték, hiszen volt mézzel teli odú az erdőben elég, csak meg kellett keresni.
Csupán egyvalaki fosztogatta a megjelölt odúkat, az a semmirekellő, lusta férfi, akit a Jóisten medvévé változtatott.
Az emberek egymástól kérdezgették, ugyan ki lehet a méztolvaj. De senki nem tudta, vagy nem mondta meg, mert a medvének nem volt neve. Az ember módjára két lábra ágaskodó, félelmetes erejű állatnak természetfölötti erőt tulajdonítottak, istenként félték, akinek földi halandó nem mondhatta ki a nevét.
Élt abban az erdőben egy bűbájos, aki bűvös szereket kotyvasztott, amikhez nagy szüksége volt a mézre. A méztolvaj az ő kendőjével átkötött fákat sem kímélte.
A bűbájos sem volt rest, megleste az odúfosztogatót.
- Te vagy az a híres mézfaló? – csípte nyakon a mackót.
A név a komán maradt, azóta is mézfalónak, medvének hívják.’

Sok helyütt, főleg Amerikában és Szibériában az emberi nem őseként, ősszülőként tisztelték. Indián törzsek szerint a medve és a farkas az ősi természet utolsó megmaradt szimbóluma.
Az észak-nyugati partvidék indiánjai szerint egy mondabeli nő a medveistenhez ment feleségül. Tőlük származott a ’medvék népe’.
Szibériai mondák szerint az ember félig medve, félig ember elődöktől származik. Obi-ugoroknál és egyes indián törzseknél mai napig dívik a medvekultusz. Az elejtett medvét megnyúzták, kitömték, feldíszítve megvendégelték. Lényege, hogy kiengeszteljék, amiért meg kellett ölniük. A fiatal fiúk felnőtté avatásában a medveszellem főszerepet játszott. A medve az erdő ura, hatalmában áll a sebek gyógyítása. Ezért a sebeket őseink medvezsírral kenegették.

Az ősi Kínában férfias szimbólum, az erő megtestesítője. Ha valaki medvével álmodott, azt fiú születése előjelének tekintették. A kínai mesékben egyébként ugyanazt a szerepet játssza, mint a mieinkben a „gonosz farkas”.
A hatalom állatjelképeként elsősorban a kelták és a germánok tisztelték a medvét. Köze lehet Artúr királyhoz is. Egy legenda egy walesi várhoz kötődik. A vár nem tudott elkészülni, amit nappal építettek, leomlott reggelre. Áldozatra volt szükség. Merlin elhozott egy kiszemelt fiút, aki elmondta, hogy a mélyben két sárkány, a vörös brit és a fehér szász sárkány harcol egymással. A fiú jóslata szerint érkezik majd egy ’Medve’ nevű király, akinek idejében a vörös sárkány felülkerekedik ellenfelén.
A medve kelta neve artos szóból ered, ami elsősorban a jegesmedvére vonatkozik, és az északi sarkkal is kapcsolatban van. A Nagymedve csillagképet Artúr király szekerének nevezik.
Kép A Medve a Föld szívcsakrájának védelmezője. A Föld szívcsakrája Magyarországon van, nevét Dobogókő őrzi. Erőt, védelmet, érzelmi életünk gyógyítását kaphatjuk tőle, és adjuk a játékmacik által gyermekeinknek ősidők óta.
A medve Holdszimbólum is, ennek révén összeköttetésben áll az ember tudatalatti és tudattalan rétegeivel. Diána istennő, a Hold istene is kapcsolatban áll a medvével. Diána ősi itáliai holdistennő, a vadon természet, az erdők védője, aki pártfogolta a szaporodást, és a vadászatot. A görög Artemisznek felel meg. (Az ő nevében is fellelhető az artos-szó, mint Artúr királynál.)
A vadászat görög istennőjét, Artemiszt néha medvékkel ábrázolták, és Brauróneia papnőit pedig „nősténymedvé”-nek nevezték. Az egyik görög mítosz az árkádiai királylányról, Kallisztóról – „a legszebb” helyi erdőistennőről – szól, aki Artemisz kíséretéhez tartozott, és miután Zeusztól teherbe esett, úrnője medvévé változtatta. Ember-fiút, Arkaszt hozta világra. Zeusz mindkettőt csillagkép alakjá-ban az égre helyezte. Zeusz felesége Héra, Kallisztót az északi pólus soha le nem nyugvó csillagai közé száműzte, - mint „Ursa Maior” Nagymedvét – Arkasz, a fiú, pedig mint Ökörhajcsár csillagkép lett örök életű.
102. ábra: Nagymedve csillagkép.

A Nagymedve egyik - hét csillagból álló - része a Göncölszekér, összefüggésbe hozható az isteni fény hét sugarával. Az ősi magyar mitológia szerint a szekeret egy Göncöl nevű tudós táltos találta fel, akiről azt tartják, hogy az égben tűnt el. A Nagymedvét ezért hívjuk Göncöl-szekérnek. Elterjedt hiedelem szerint e csillagképben lakoznak a holtak halhatatlan lelkei.

A csillagkép neve Közép-Amerikában ’Hunrakant’, „egylábú ember”, ebből ered a hurrikán, orkán elnevezés, mert erős viharok vannak a térségben, amikor eltűnik az égről.
Az indiai mitológiában a Nagymedve csillagkép hét csillaga, a „Hét Bölccsel”, más vonatkozásban pedig a Nap szekerét húzó hét lóval áll összefüggésben.

Mint alkímiai szimbólum a medve az ősanyagot jelképezi.
A ’Medvekút’, ’Medveforrás’ helyek a legenda szerint különös erővel bírnak. A belőlük ivó ember medvévé tud változni.
A medve ’Bär’ Berlin névadó állata, és Bern város neve is tőle ered. Oroszország szimbólumállata.
A pszichológiai szimbolikában a tudatalatti veszélyes ele-meit testesíti meg. Jung szerint a fölérendelt személyiség negatív vonásait képviseli. A medve-meditáció segíthet a tudattalanban rejlő erő és hatalom életre keltésében.

Kulcsszavak: erő és hatalom, Holdszimbólum, ősanyag, ősi természet, gyógyerő, tudattalanban rejlő erő életre keltése.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Medvetosz

(Medvetosz, 2017.10.23 18:26)

Medvetosz

Klárinak

(Gabilla magóc, 2010.10.01 14:43)

Kár, hogy nem adta meg az e-mail-címét, közvetlenül is megköszönném.
Sokat mondó hangsor!!! Nagyon szellemes, és érdemes elmélyedni benne. Köszönöm.

klari1044

(Klári, 2010.10.01 13:52)

MEDVE....VÉDEM
MACKÓ.....MAGÓC......MAGOCSKA........CSOMAGOCSKA
GÖNCÖL....GÖNC....CSOMAGOL....GÖNC...CSOMAG

medvesziv@freemail.hu

(Simon Attila, 2009.05.08 22:37)

Köszönöm ezt a szép fogalmazást!
Üdv:Medvesziv