Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A MITIKUS KACSA - A PLEJÁDOK A RÉCEFÉSZEK, AZAZ FIASTYÚK - AZ ÉGISTEN FIAINAK LAKHELYE, A SZAJNA ISTENNŐJÉNEK SZENT ÁLLATA

2009.02.13

KACSA
Kákával, náddal benőtt tavakban, mocsarakban és láperdőkben üti fel tanyáját. Csak az olyan vizet kedveli, melynek kis része szabad, nagy részét vízinövény borítja. Falánk állat. Érzékszervei élesek, értelmi képessége fejlett. Elővigyázatos, szereti a társaságot. A gácsér nyáron jelentéktelen tollazatú, majd újra vedlik, és díszruhába öltözik. A kacsákra a róka, sas, sólyom vadászik.
Több szibériai nép mítoszában a kacsa a Felső világ Urának segítője a teremtésnél, mert az Ősvízbe merülve ő hozza fel a Földet.
Egy orosz mítosz az Istent fehér kacsa, a Sátánt fekete kacsa képében jeleníti meg. (Zolotarjov)
A manysiknál a még meg nem születettek lelkeit kacsák formájában képzelik el.
Galliában a Szajna folyó istennőjének, Sequanának a szent állata volt.
Kínában bizonyos vidékeken tilos volt nevén nevezni a kacsát, mert nevének jelentése „pénisz”. Létezett egy „kacsatojás szekta”, amely szigorú vegetáriánus életmódot írt elő tagjainak, kacsatojással.

Kelet-Ázsiában a szép külsejű mandarinkacsa a jó házasság jelképe, házaspároknak szánt ajándéktárgyak között gyakran szerepelt.
A finn Kalevala szerint a világ teremtésében szerepet kapott az arany tojást tojó kacsa, amelyet a magyar aranytojást tojó tyúkocskával vethetünk össze.
A világ kezdete a Kalevalából:

„ Kacsa jön, kecses madárka,
Kóvályogva, karingálva,
Földet néz, hol fészkelhetne,
Helyet, hol lakása lenne.

Hát akkor a Vízasszonya,
Vízasszonya, ég leánya
Térdit, tengerből emelé,
Hogy a réce ott fészkelne,
Lakóhelyre jóra lelne.


Fészkit rajta meg is rakja,
Aranytojást tojik abba.

Már akkor a Vízasszonya,

Itt a térdén egyet rándít,
Tojás mind a vízbe szédül,
Tenger habjai közé dül,
Cserepekre hull csörögve,
Száz darabra zúzik össze.

Tört tojásnak alsó fele
Válik alsó földfenékké,
Tört tojásnak felső fele
A felettünk való éggé,
Sárgájának felső fele
Fényes nappá fenn az égen,
Fehérjének felső fele
A halovány holddá lészen;



A hantik a Tejutat kacsaútnak is nevezik, az Égisten fiait pedig kacsafiaknak. Az égen a Plejádokban laknak, aminek a neve Récefészek, a magyarok Fiastyúk csillagképével azonos.
A kacsalábon forgó kastély a magyar népmesékben sokszor szerepel, talán világtengely jelentéssel.

Kulcsszavak: teremtéssegítő, Égisten, meg nem születettek lelkei. Anyai, védelmező, kecsesség és kényeztetés.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

A kacsa szent állat

(Földvári Imre, 2016.04.04 18:45)

Már régóta kerestem ezt a cikket. Senki nem hiszi el nekem, hogy a kacsa szent állat! :(
Pedig több helyen hangoztatom, hogy senki ne egyen kacsát, mert a kacsa szent állat, de csak mindig kinevetnek.
Végre itt a bizonyíték az állításomra!

Kacsa, mint szimbólum

(Karesz, 2010.02.15 04:56)

Tisztelt Gabriella! Érdeklődnék, hogy kacsa(vadkacsa), mint szimbólumról szóló írását milyen forrásokból merítette. Valamint, ha tudna erről valami magyar forrást küldeni számomra, az nagy segítség lenne. Már jó ideje szembesülök, a legkülönbözőbb és egyben legkülönösebb pillanatokban vadkacsával, akár élőként, akár képen.(ez elég furcsán hangzik, de valami miatt nagy hatással van rám) Régóta próbálom felkutatni ennek a szimbólumnak a jelentőségét. Megfejteni, hogy saját életemben mit is közölhet velem. Amennyiben bármiféle információval szolgálhat erről, vagy a fent említett mítoszokról (szibériai mítoszok) kérem küldje el nekem. Köszönettel Karesz (karel777@freemial.hu)