Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


AMIKOR LEÁLDOZIK NEKÜNK - VÁLTOZATOS MAGYAR NYELVÜNKÖN

2009.03.17

Tudod-e... ki, hogyan hal meg?

A tűzoltó elég gyorsan,
Az aratóért jön a kaszás,
A házmester beadja a kulcsot,
A molnárt felőrli az élete,
A szabónak elszakad élete fonala,
A pék megeszi kenyere javát,
A kertész a paradicsomba kerül,
A postásnak megnyílik a mennyország kapuja,
Az órásnak üt az utolsó órája,
A kalauz eléri a végállomást,
A prímásnak elszakad a húrja,
A matróz az örök nyugalom tengerére hajózik,
A pénztáros elszámol az élettel,
A búvár örök álomba merül,
A trombitásból kifogy a szusz,
A koldus jobblétre szenderül,
A díjbirkózót maga alá gyűri a halál,
A bérlő örökös otthonra lel,
A boldogtalan megboldogul,
A léghajósnak elszáll a lelke,
A vegetáriánus fűbe harap,
A virágárus alulról szagolja az ibolyát,
A lovász elpatkol,
A papnak harangoznak,
A vadásznak lőttek,
A színésznek legördül a függöny,
A muzsikusnak elhúzzák az utolsó nótáját,
A szabót kinyírják,
A kis embereket elteszik láb alól,
A meteorológusnak befellegzett.

Milyen változatos is a nyelvünk...

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

medvesziv@freemail.hu

(Simon Attila, 2009.05.09 16:27)

Talán csak szeretünk beszélni.
Talán csak szavakkal szépitünk szomuru eseményeket,vigasztalunk.
Talán csak találékonyak vagyunk.
Talán csak ugy látjuk a halált,ahogyan élünk!
Talán jol tudjuk,milyen élet milyen halálhoz vezet!
Talán jol tudjuk mi a halál,mi az élet és ezek után mi jön?
Talán?



Tudja a halál! :)