Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A MITIKUS SZARVAS, A CSODASZARVAS-ARANYSZARVAS

2008.09.04

SZARVAS
Az állatok közül a legáltalánosabb tiszteletben a bika után a szarvas részesült.
A szarvas nagyon sok nép kedvelt, szentként tisztelt mitikus állata. A szarvas a vadászok vezérlő állata.
A görögök hite szerint az istenek állatalakban is megjelenhetnek, közülük Artemisz istennő – a vadászat és a vadak, általában a természet védnöke - jelent meg szar-vas képében.
A finn Osszián neve kis szarvast jelent. Ezt a nevet azért kapta, mert anyját egy varázsló szarvassá változtatta, és ilyen alakban szülte meg fiát. Finn országának egy részét szarvas-népnek nevezték.
A finn Kalevala szerint az Alvilág Királynőjének kedvenc állata, a szarvas csalogatja pusztulásba a hőst.
Az ősi kelta mítoszok világában a szarvasok a „tündérek marhái” voltak, valamint közvetítők az istenek és az em-berek világa között. A kelta papok gyakran szarvas-maszkot hordanak. Szent Patrick elbeszéléséből tudjuk, hogy két isten, Donn és Mongan szarvassá változott.
.........
Az ősi Kínában a szarvas a jólét szimbólumának számított, de tekintették a gyermeki szeretet jelképének is. Egy mese szól arról, hogy egy fiatalember szarvasbőrt öltött magára, hogy meg tudja szerezni a szembajokat gyógyító szarvastejet vak szülei számára. Szarvas volt a kísérője a hosszú élet istenének, Sou-hszingnek is.

A szarvas a buddhizmus egyik központi vallási képe. Buddhát gyakran ábrázolják szarvassal, aki egy legenda szerint először egy szarvas-parkban prédikált.
Egy hindu monda szerint például a teremtés során szar-vas-isten kaparta föl a földet.

A japán sintó vallásban a szarvas az istenek hátasállata, és gyakran szerepel azok szimbólumaival együtt a szentélyek tekercsképein.

Közép-Amerikában a szarvashoz hasonló agancsos állatok a kalendárium húsz napjele közül a hetediket képviselték. Az e jelben születettekről azt tartották, hogy az erdei va-dakhoz hasonlóan járják majd a természet világát, messzi-re elvágyódnak és megvetik az állandó lakóhelyet.

Egy szibériai mítosz szerint a Napot minden este egy jávorszarvas ejti foglyul. A szarvas a Napot agancsán viszi el, és ezzel sötétség köszönt a Földre. Éjszaka egy hős visszaszerzi, és reggelre visszahozza a Napot.
A jászok szent állatainak egyike volt az egyik óriástermetű szarvasfaj, amely a mai dámszarvashoz hasonlított és lapátos szarvai voltak, színe fekete, de fehér foltokkal tarkázva.
Sok olyan történet létezik, amely szarvast üldöző vadászról vagy királyról szól, aki mélyen az erdőbe követi a szarvast, míg el nem téved, és új kalandokba nem kerül.
Artúr király és a Kerekasztal lovagjai legendában Sir Gawain követ egy fehér ünőt, és rengeteg kalandba keveredik.
A perzsáknál a Szarvasűző Herceg felesége a törzs ős-anyja. Japán változat szerint a szarvas üldözése közben összevesztek a testvérek. Egyik testvér nyugat felé látta eltűnni a szarvast, és ebbe az irányba indul azt megkeresni, míg a másik kelet felé követi a nyomot, és rátalál a japán szigetekre.
  A lappok szarvas-mondája szerint az Égi-Jávorszarvas a Cassiopeia, a Perseus és az Auriga csillagképekből áll össze. Ennek agancsa, a W – azaz hullámvonal – alak, „víz” szimbólum s ez magyarázza a szkíta szarvasok fejdíszének kacskaringós, hullámtarajhoz hasonló alakját. A szent folyóra és a vízből születő hősökre utaló keleti állat-ábrázolásokban találkozhatunk kacskaringóval. (Talán a Mikulás égi szarvasszánja, a téli napforduló, és az Égi-Jávorszarvas között kapcsolat van.)

 

Kép

A lappok agancsos ünő alakja talán a rénszarvasra utal, lévén az egyetlen szarvasfajta, amelyiknek a nősténye is szarvat visel.
A ’Szarvastörés’, ’Szarvas-forrás’ feltörő vizek különös mágikus erővel bírnak, nevüket onnan kapták, hogy a belőlük ivó ember szarvassá tudott változni.

CSODASZARVAS - ARANYSZARVAS
A csodaszarvas története szinte az egész északi féltekén, Japántól a Brit szigetekig elterjedt, mert gyökerei nagy földrajzi és időbeli távolságokba nyúlnak vissza.
Valamennyi turáni népnél szent állatnak számít a szarvas, mely agancsán hordozza a napot és a holdat, jelezve ezzel, hogy ő vezeti a választott népet a sötétségből a világosságba, halálból életbe, régi hazából új hazába.
 
A csodaszarvas a hun-magyar népek meghatározó totem-őse, táltosőse, legjelentősebb mitológiai állata. Krónikáink-ban fennmaradt a népünket új hazába vezető csodálatos szarvasünő alakja és szkíta-hun származásunk emléke is. A szkíta a „szarvasok népe” volt.

Jankovics Marcell így összegzi a legendákat: „Napos, holdas, csillagos vagy más, égi eredetre valló jegyeket hordozó, szarvas-patás nőstényállat – rendszerint szar-vasünő, – két fiútestvért maga után csalogat, és aki egy folyógázlón vagy tengerszoroson át eljövendő feleségeikhez vezeti őket.
A szarvas régi magyar neve állítólag boga. Az ősi magyar hitvilágban a legjelentősebb nemzetségős állatoknak megtisztelő jelzőkkel írták körül a nevét. A szarvas elne-vezése a „boga” név jelzős leírása. Ágas-bogas szarvú. (Szerintem már a szarvas elnevezés is tabunév.)
A csodaszarvas-legendáinkban az új utakra vezető szarvas a hajnalt, a hajnali fényt, a változást, népünk újjászületését és új hazában való letelepedését jelképezi.


Csodaboga

Agancsa Világfa nappal és a holddal,
Tűzzel sziporkázó bűvös csillagokkal.
Gyorslábú hírnöke a hajnali fénynek,
Hű képviselője Isten szellemének.
Ősi legendáknak útmutató fénye,
A hazatalálás örökös reménye.

A „Vezérlő csodaszarvas” legenda a hun-magyar nép legősibb legendája, Jordanes VI. századi gót történész tollából.

Vezér vagyok, vezérszarvas,
Jön utánam ezer lovas.
Hajnal óta tart a vágta,
lovak szügyét tajték vágja.
Árkon-bokron vad rohanás,
nincs pihenés, nincs megál-lás.
A vitézek nem lankadnak,
szilaj daccal sarkantyúznak.
Azt hiszik, hogy rám vadász-nak,
s örülnek az áldomásnak.

Nem tudják, hogy én vadá-szok,
csalom őket száz határon.
Az áldomást én tartom majd,
mikor ismét jön a hajnal.
Nincs visszaút, itt rekednek,
vissza többé nem mehetnek.
Új országot kapnak tőlem,
vaduk, haluk lesz majd bő-ven.
Királyukként ünnepelnek,
tejben, vajban fürödhetnek.

A csodaszarvas legendája – mint a magyarság legfontosabb legendája népmesékben, versekben, régen és újab-ban többféleképpen megjelenik. Nézzünk egy népmese~ és egy versrészletet:

Wass Albert: A csodaszarvas
„Réges-régen, messze keleten volt egy gyönyörűszép ország. Észak felől magos hegyek övezték, délen a csil-logó, kék tenger határolta…. Akik abban az országban éltek, nemcsak bátor harcosok és ügyes vadászok voltak, de kitűntek szorgalmukkal, tudásukkal és bölcsességükkel is. Boldogan és békés jólétben éltek világhíres királyuk, Nimród Úr uralkodása alatt. Nimród királynak két fia volt. Egyiket Hunornak, másikat Magornak hívták. Jó lovasok, bátor vadászok voltak, akárcsak az apjuk. …
… amikor vadászni voltak, mindegyikük száz-száz válogatott legénnyel, pompás paripákon, egyszerre csak egy gyönyörűszép fehér szarvas ugrott ki eléjük az erdőből. Ezüstösen-fehéren csillogott a szőre, mintha csak tiszta holdsugárból lett volna, s agancsai hegyén ezernyi csillag tündökölt.
Legényeik élén Hunor és Magor űzőbe vették a csodálatos vadat. …
… a hetedik nap estéjén olyan gyönyörű földre jutottak, melyhez foghatót még nem láttak addig. Selymes rétek, ligetes erdők, csillogó tavak és csobogó patakok vették körül őket, az erdők tele vaddal, a vizek tele hallal, s a mezők füve a lovak hasáig ért. Mihelyt a nap lement, a fehér szarvas beugrott egy kék vizű kis tóba és eltűnt benne örökre. A fáradt vadászok tábort ütöttek az erdőliget szélén, s hamarosan álomba szenderültek. Az éjszaka közepén azonban Hunor és Magor csodálatosan szép énekszóra ébredtek. A tó felöl jöttek a hangok….
A parton, pontosan azon a helyen, ahol a csodaszarvas eltűnt, kétszáz tündérlány énekszavára lejtette bűbájos táncát DUL király két szépséges szép lánya a holdsugár ezüstjébe öltözve. Hunor és Magor azon nyomban szere-lembe estek a tündérkirály két gyönyörű lányával. Ott helyben feleségül vették őket, a kétszáz legény pedig a kétszáz tündérleányt, s letelepedtek velük az új országban.
Hunornak és kíséretének a leszármazottjai hunoknak nevezték magukat, s Magornak és száz legényének az utódai lettek a magyarok.”


József Attila: A csodaszarvas

Ükös ükün, ősök őse,
Ázsiai puszták hőse,
Vágyat nevelt csodavadra,
Szarvast űzött napnyugatra.

Kortyolgat az ég tavából,
Villó aggancsa világol –
Ága-boga tükörképe
Csillagvilág mindensége.



Nagyon szép aranyszarvas ábrázolások kerültek elő többek között Tápiószentmártonból (Kr.e. V. századból), és Zöldhalompusztáról (Kr.e. V-Vi. századból).

A Csodaszarvas két szarva közé őseink a pirosan fölkelő Napot képzelték oda. Ennek oka az, hogy a Nap a téli napfordulókor a Capricornus, azaz a Bak csillagképében, vagyis mintegy ennek „szarvai között” látszott reggel fölkelni.

A Bak csillagképet csak a kecsketenyésztő kabar őstörzseink nevezték így, míg ugyanezt magyar őstörzseink Szarvasnak nevezték. A Bak, azaz Szarvas csillagképe belenyúlik a Vízöntő, azaz Vízitáj csillagképébe. A mi dunántúli szarvasénekeinkben a Csodaszarvas mindig vízben gázol, vagyis az Égi Folyóvíz – a Tejút – melletti kiöntésben, vagyis az áradás után visszamaradt vízállásban. A sumér és az ebből származott római Capricornus –Bak- csillagkép ezért kecskebak ugyan, de teste hátsó része halfarokban végződik. Ezért Kecskehalnak nevezik, és így ábrázolják.

A szarvas égi mivoltát megerősíti a bolygók szimbolikájában való jelenléte is. A Vénuszt gyakran ábrázolták szarvason ülő, fehér ruhás, kibontott hajú nőalaknak.

A Szarvas vezetőszellem, vele meditálva megérezhetjük a Ley-vonalakat. Ezek a Föld meridiánrendszerét alkotó ösvények, a földfelszín terében húzódó erővonalak, melye-ken át energia halad.
 
Tehát legjelentősebb állatunk, a csodaszarvasunk a hajnali fényt, a fény felé való vezetést, a gyors változást és a megújulást idézi föl. Agancsai a világfát és az éggel való kapcsolatkialakítást jelképezik. Ugyanakkor az elhullajtott és újra növő agancsok az élet állandóan változó ciklusait, az elmúlást és az újjászületést szimbolizálják. Az aranyszarvas visszavezeti az embert a régi tanítás ősi bölcsességéhez.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Annasutto@hotmail.com

(Anna, 2010.12.04 17:07)

Nagyon tetszett.Nagyon jól van megírva!!kitünö!!