Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Qi Gong - a kínai gyógyászat szerves része a légzőgyakorlat

2008.09.13

KÍNA
A Zhou-dinasztia idejében (i.e. 1122-934) Lao-Ce említést tesz bizonyos légzéstechnikákról klasszikussá vált művében, „Az Út és Erény könyvé”-ben. I.e. 300 körül egy taoista filozófus leírta a kapcsolatot az egészség és a légzés között. Külön tudományág alakult, amely a légzésen, mint a Qi-áramlást megkönnyítő módszeren alapszik, ez a Qi-Gong. (csíkung) Két fő ága volt, az egészség megörző (vallási), és az orvosi, gyógyító ág. Később harci ág is alakult.
Kép
Az Élet gyökere a „Három Kincs”, azaz a Jing, a Qi és Shen. A Jing (ejtsd: tying) a lényeg, az Eredeti Forrás, azaz a szülőktől öröklött Ősenergia. Ez minden magzatban annyi, amennyi, ez nem növelhető, élete során ebből kell gazdálkodnia. A mennyisége nem, viszont a minősége javítható helyes életmóddal, karbantartással. A Jing az életünk forrása, ebből alakítjuk az életünkhöz szükséges Qit, (ejtsd: csi) energiát. Ez az energia folyamatosan alakul, a DanTian-be (ejtsd: Tán Thien) áramlik, ott tárolódik. A Dan Tian amolyan „üzemanyag tartály”. Az öröklött Ősenergia keringését az Égi Qi (légzés során jutunk hozzá) és a Földi Qi (táplálék-ból nyert) tartják fenn. Az így nyert energiákat (üzemanyagot) kell a legnagyobb hatásfokkal felhasználnunk.
„Egy kilégzés – a Földi Qi felemelkedik; egy belégzés – az Égi Qi lesüllyed; az igazi ember … ismétli a légzést a köldöknél, majd a valódi Qi-m természetesen összekapcsolódik.”
A Qi-t befolyásoló tényezők közé tartozik a belélegzett levegő, a magunkhoz vett táplálék, sőt érzelmi beállítottságunk és személyiségünk is. A táplálék és a levegő az energiatermeléshez szükséges üzemanyag, míg személyiségünk a vezetési stílusunk, a test működtetésének irányítója. A végeredmény maga az életünk.
Az Égi Qi és Földi Qi a napfonatban (középső Dan Tian) található. Innen áramlik lefelé a köldöktáji (alsó) Dan Tian-be, ahol az Eredeti Ősenergiával (magzati) együtt áramlanak a végbéltájékra, ahol átfolynak a Kormányzó és Befogadó vezetékbe, a test hátsó és mellső középvonalában, ahonnan szétterjednek egész testünkbe.
Az Eredeti (magzati) Qi-t nevezik „VÍZ Qi-nek”, amely támogatja a bölcsességet, a születés utáni (Égi+Földi) Qit „TŰZ Qi-nek”, ami táplálja a test érzelmi oldalát. A Tűz Qi és Víz Qi együtt felfelé halad a gerincvelőn keresztül az agy táplálására, valamint a Shen (tudat, isteni szellem, lélek) feltöltésére. A Shen (ejtsd sen) a felső Dan Tian-ben lakik. (harmadik szem) Magyarán a légzés kapcsolja össze a tudatot és a testet annak minden energiájával.
A magzat köldökzsinórja nagyon közel található a Dan Tianhez. A magzat alhasának be és kifelé pumpáló mozdulatai hatására a tápanyagokat a hosszú köldökzsinóron át magához húzza. Tehát a magzat egyféle „hasi légzést” végez.
Kisgyermekként mindenki folyamatosan mozgatja alhasát légzéskor, így tisztán tartja a két elosztó vezeték útvonalát. Ám, ahogy öregszünk, fokozatosan leszokunk a has mozgatásáról, ezáltal a pálya eltömődik, a Qi-áramlás meggyengül. Az alhas helyett inkább a gyomor környékéről lélegzünk, majd a mellkasi légzésre hagyatkozunk. Ekkor kezd az ember emlékezőtehetsége, gondolkodóképessége és szellemi frissessége hanyatlani. Ezért térjünk vissza a hasi légzéshez. A hasat befelé és kifelé megmozgató gyakorlatokat „Fan Tong”-nak (ejtsd: fan thung) azaz „vissza a gyermekkorba” gyakorlatoknak nevezzük.

A fenti rövid bevezetésből láthatjuk, hogy a légzésnek, a Qi keringtetésének a régi kínai gyógyászat tulajdonította a legnagyobb jelentőséget, külön szakterület foglalkozott a légzéssel.
A légzés szorosan befolyásolja a Qi-szintet. A légzés is lehet Yin (jin) és Yang (jang) jellegű.
A légzés által irányítsuk a figyelmet a beteg testrészre. Ahol tüzes forróságot és meleg fájdalmat érzünk, ott a kilégzéssel hathatunk, amely a yang többletet levezeti. Ahol hideg tompa érzés van, oda pedig belégzéssel hathatunk. A ki- és belégzéssel mozgatott energia erejét az azokat követő szünettel megtarthatjuk. A légzés mélysége dönti el, hogy a belélegzett energia milyen lágy. Minél mélyebb, annál inkább a körülöttünk lévő teret betöltő eredeti Qit gyűjti össze. Ez az egyik célja a légzésnek..
A mély és nyugodt légzés által ellazulunk, elménk tiszta marad, a tüdőnk megtelik bőséges mennyiségű levegővel, hogy az agyunk és az egész testünk megfelelő oxigénellátásban részesüljön. A mély és teljes légzés lehetővé teszi, hogy a rekeszizom fel-le mozogjon, ez-által masszírozva és élénkítve a belső szerveket. A mélylégzéses gyakorlatokat ezért „belső szervi gyakorlatok”-nak is nevezik. A légzésszabályozás révén nem csak az elme kerül mélyebb és nyugodtabb meditációs állapotba, hanem a Qi is a végtagokba és a bőrbe áramlik. Amikor a Qi a végtagokba jut, megnyithatja a végtagokban lévő csatornákat, és teljessé teheti a Nagy Energia-körforgást.
LÉGZÉSSZABÁLYOZÓ MÓDSZEREK
TERMÉSZETES LÉGZÉS
A természetes légzésünket állandóan befolyásolják a gondolataink és az érzelmeink. Amikor például feszültek vagy izgatottak vagyunk, akkor felgyorsul a légzésünk, amikor pedig szomorúak és levertek vagyunk, akkor lassabban lélegzünk. Az érzelmek kihatnak a belégzés és a kilégzés hosszára is. Vidáman a kilégzésünk hosszabb, szomorúan a belégzésünk hosszabb.
Megtanuljuk érezni a légzésünkkel összefüggő izmokat.
Lélegezzünk az orrunkon keresztül. Ne szabályozzuk tevékenyen a légzést, egyszerűen csak figyeljünk rá, és érezzük. Lágyan és finoman lélegezzünk. Az eljárás végső célja, hogy általa természetes légzésünk nyugodt, enyhe, mély, folyamatos és egyenletes legyen.
MELLKASI LÉGZÉS
A mellkas kitágításával és összehúzásával történik. A mellkasi légzés megnöveli a tüdő befogadóképességét, ezáltal növeli a kicserélődő oxigén és a széndioxid mennyiségét is. Emellett lehetővé teszi, hogy lélegzetünket hosszabb ideig visszatartsuk.
(A TIGRIS irányzat gyakorlata szerint kilégzéskor a Levegő Qi-t a végtagjainkba vezetjük.)
Felélénkítjük azokat a sejteket, melyek a tüdő kevésbé kihasznált részein találhatók, így megóvjuk őket az el-csökevényesedéstől. Az erőteljes mellkasi légzés növeli a Levegő Qi ellátását, így jelentős mennyiségű Qi-t vezethetünk a bőrünkbe. Ez segít megnyitni a bőr apró Qi-vezetékeit, és erősíti a Védő Qi-t. (immunrendszer)
DAN TIAN-LÉGZÉS
A hasi, avagy Dan Tian-légzésnek két általános módja létezik: a normális hasi légzés (Fan-Tong) és a fordított hasi légzés.
A Dan Tian, (Tán thien) a hasi légzés kulcsszerepet tölt be a (Nei Dan) belső Qigong-gyakorlatokban. A hasi légzés alkalmas arra, hogy a Qit a Dan-Tian-be gyűjtse. Ezért ennek elsajátítása és ösztönössé tétele nagyon fontos.
FAN-TONG-LÉGZÉS
(Fan Thung) A normális hasi légzés gyakorlata a mélylégzésen alapul, de eltér a mellkasi légzés módszerétől. A helyes mélylégzés lassú, mély levegővételeket foglal magában, melyek látszólag egészen le, a Dan Tian-ig hatolnak. Ehhez nyugodt és összepontosított elme szükséges. A légzésnek ezt a fajtáját „Fan Tong” légzésnek, vagy „vissza a gyermekkorba” légzésnek nevezik, mivel olyan mély, sima és természetes, akár a gyermeki légzés.
A hasi légzés során a tüdőt kevésbé a mellizmok, inkább a rekeszizom és a hasizmok tágítják ki, és húzzák össze. A hasi légzés elsajátítása növelheti a hasi nyomást, mintegy masszírozza az emésztőrendszer zsigereit, feljebb tolja a gyomrot, ez elősegíti a gyomorsüllyedéses betegek gyógyulását is. Javíthatják a beteg étvágyát, elősegíthetik a megfelelő perisztaltikát (bélmozgás) meggyorsíthatják vagy szabályozhatják a vérkeringést.
A hasi légzés olyan, mint az a motor, amely a rendes motoroknál nagyobb hatásfokkal képes az üzemanyagot energiává alakítani, és ezáltal kevesebb üzemanyagot használ fel.
A normális hasi légzés a buddhista Qi gong-képzés (csi kung) fontos eleme, így gyakran „buddhista légzés” néven említik.
Gyakorlásához először az szükséges, hogy hasizmainkat a Yi irányítása alá vonjuk.
Amikor belélegzünk, szándékosan toljuk ki a hasunkat, a kilégzésnél pedig hagyjuk összehúzódni. Továbbá, a belégzésnél finoman nyomjuk le a Bef-1 pontot (a gát közepe), illetve a végbélnyílást, a kilégzésnél pedig emeljük fel azokat.
Ha ezt naponta háromszor tíz percig gyakoroljuk, akkor egy hónap múlva újból képesek leszünk csecsemőkori hasi légzést végezni.
FORDÍTOTT HASI LÉGZÉS
A fordított hasi légzés módszerét általában a taoista Qigong-gyakorlók használják, így gyakran „taoista légzés” néven említik.
A fordított hasi légzés esetében a belégzésnél behúzzuk a hasunkat, és felemeljük a Bef-1 pontunkat, azaz a végbélnyílásunkat. Amikor kilélegzünk, lágyan kitoljuk a hasunkat, valamint a végbélnyílást.
Ezzel a légzéssel nagyobb hatékonysággal vezethetjük a végtagjainkba a Qit. Ahányszor kilélegzünk, mindig kiterjesztjük a Védő Qit. Amikor belélegzünk, megőrizzük a saját Qinket, vagy még a környezetünkben lévő Qit is magunkba szívjuk.
Ha elképzeljük, hogy fázunk, és szeretnénk a környezetünktől energiát felszívni, észrevesszük, hogy a belégzéseink hosszabbak a kilégzéseinknél, és a hasunk a belégzésnél összehúzódik, ahelyett, hogy kitágulna. A taoista Qigong-gyakorlók megfigyelték, hogy ahányszor szándékosan megpróbálják a Qit kiterjeszteni, vagy összesűríteni, a hasuk mindannyiszor fordítva mozog, nem pedig úgy, ahogyan a normális légzés során.
Ezzel a légzéssel hatékonyabban emelhetjük fel a Qit a Velőtisztító Qigong gyakorlása során. A Velőtisztító Qigongban a fordított hasi légzés a buddhista módsze-reknél hatékonyabban képes felvezetni a Qit a lábakból az agyba.
Amikor a fordított légzést gyakoroljuk, a belégzésnél a rekeszizom leereszkedik, a has pedig ezzel egy időben behúzódik. Ez nyomást vált ki, ami feszültséget eredményezhet a napfonat alatt. Ez gyomorfájást, hasmenést, esetleg mellkasi fájdalmat okozhat. A feszültség és a nyomás hatására felgyorsulhat a szívverés. Türelmetlenség léphet fel, az akarat pedig változékony és bizonytalan lesz. Ezek elkerülése miatt csak lazán, fokozatosan, erőlködés nélkül gyakoroljunk.
LÉLEGZET VISSZATARTÓ LÉGZÉS
A lélegzet-visszatartó légzést akkor gyakoroljuk, ha a Qit egy meghatározott területre kívánjuk vezetni, és ott megtartani. Ez a gyakorlat kezdőknek semmiképpen nem ajánlott, mert a Qit a szívben, vagy a napfonatban tartjuk, ami károsodást okozhat!
Ezt használják a mélyálom- (hibernációs) gyakorlatoknál.
TELJES BE- ÉS KILÉGZÉS
A mellkasi légzéshez hasonló. A teljes be- és kilégzés végzése közben finom hangot hallatunk, a legteljesebb mértékig megnöveljük a Yi és a szellem cselekvőképességét. Ez segítségünkre lehet akkor, amikor a Qit a bőr felszínére kívánjuk vezetni, és a testünk közép-pontjában vagy a velőben össze kívánjuk sűríteni. Ha ezt végezzük, testünk a lehető legellazultabb állapot-ban legyen, elménk nyugodt és tiszta.
A teljes légzés gyakorlása vezet a bőrlégzéshez.
TEKNŐSBÉKA-LÉGZÉS
Testlégzés, vagy bőrlégzés. A Qigong-légzés egyik fő célja. Amikor kilélegzünk, a Qit bőrünkbe vezetjük, a pórusaink pedig megnyílnak, amikor pedig belégzünk, Qit vonunk el a környezetünktől, a pórusaink ekkor bezáródnak.
Amikor belégzünk, a Yi az összes Qit a középpon-tunkba viszi, az „energia-labda” összezsugorodik, amikor kilégzünk, akkor a képzeletbeli labda megduzzad. A gyakorlat során azt érezzük, hogy amikor lélegzünk, ez a labda is lélegzik.
A gyakorlást azzal kezdjük, hogy teleszívjuk a tüdőnket, majd szándékosan benntartjuk a levegőt.
Ezután lassan kiengedjük a levegőt. Hosszas gyakorlás után képesek leszünk elnyújtani a légzés hosszát, és megvalósítani a „teknősbéka-légzést”. A teknősbéka a hiedelem szerint azért képes több száz évig élni, mert képes arra, hogy közvetlenül a bőrén át lélegezzen.

KÉZ- ÉS LÁBFEJ LÉGZÉS
A kínai meditáció öt olyan helyet ismer, melyeken keresztül a testben található Qi ki tud lépni a környezet-be.
E központok az arc, a talpakon elhelyezkedő V-1 („Bugyborékoló forrás”) pontok, valamint a tenyerek közepén lévő Szb-8 pontok („Munka palotája”.)

„A láb folyamatosan és fennakadás nélkül lélegzik, miközben finoman és lágyan létezik.” „Az átlagember a torkából lélegzik, az igazi (halhatatlan) ember viszont a lábain keresztül vesz levegőt.”
A kínai orvoslás egyik legelterjedtebb módszere a láz csillapítására a hideg vizes lábfürdő, amelyet azzal egészítenek ki, hogy alkoholt öntenek a tenyér közepébe, és ráfújnak. Ezáltal felgyorsul a test Qi-szintjének süllyedése, amely ebből következően lecsökkenti a testhőmérsékletet.
Megfázás esetén pedig a melegvizes láb- és kézfürdő tart melegen, mivel lehetővé teszi a környezeti Qi elnyelését a kapukon keresztül. Fontos, hogy elsajátít-suk a környezeti Qi elnyelésének képességét. Ha jól végezzük, kevesebb táplálékkal és levegővel is beéri testünk.

A további légzések már szigorúan vezetővel, általában kolostorokban gyakorolhatóak.
Az ÖSSZEKAPCSOLÓ LÉGZÉS-nél már áttetszőnek kell éreznünk fizikai testünket. A HIBERNÁCIÓS LÉGZÉSSEL már a szellem képes elhagyni a testet. (Szerzetesként tizenkét évnyi gyakorlás szükséges) A SHEN-LÉGZÉS a végső lépcsőfok a Shen testtől való elválasztásához.

A légzési eljárások csak lassan alakíthatják át a beteg szervezetének működését. Nem lehet siettetni az eredményt, hiszen teljes fizikai és pszichés átállítódásról van szó, amelynek reflexessé kell válnia.
Minden erőltetés kellemetlen, a gyógyító eljárás a mozgást és a nyugalmat egyesíti, csend szükséges az ellazulás biztosítására. A gyakorlatrendszer minden fajtája részben megelőző jellegű, s az egész szervezet harmonizálása útján gátolja meg a betegségek kialakulását. Azonban a régi korok adalékai szerint légzésterápiát alkalmaztak a belgyógyászati és neurológiai ese-tek kezelésénél is.

A légzőgyakorlatok ellenjavalltak járványos betegségeknél, elmebetegségek, nemi betegségek, valamint a légzőutak, az orr-, vagy a szájüreg eldugultsága, nátha, erős meghűlés esetén.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.